a falu farka

luigi
sosáná apai nagypapája
szicíliából vándorolt be
magyarországra
zala megyébe

akkoriban sokan hagyták el
szicíliát
olaszországot
a szegénységet
és az éhínséget

a legtöbben amerikába mentek
de voltak olyanok is
akik
ki-tudja-miért
éppen magyarországot
és éppen annak délnyugati megyéjét
zalát választották
új hazájuknak

a zalai falusi temetőkben
ma is lehet olasz neveket találni

marchetti
celotti
silva

barukhnak az az elmélete
hogy azok a szicíliaiak
olaszok
választották magyarországot
új hazájuknak
akik még annyi pénzt sem
tudtak összegründolni
amennyiből egy hajó rakterében
átkelhettek volna
az atlanti-óceánon--

barukh családjában
azt mesélik
hogy luigi haja
olyan fekete volt
mint az indiánoknak

mint winnetounak

olyan fekete
hogy egészen
sötétkéknek látszott

luigi egyébként
gyönyörű olasz ember volt
gyönyörű olasz hanggal

a zalai faluban
ahová bevándorolt
ácsként dolgozott

amikor háztetőt épített
vagy javított
mindig kiengedte
gyönyörű olasz hangját
és úgy énekelt
hogy az egész völgy zengett

a magyar parasztasszonyok pedig
a völgy minden szegletében
kiálltak a tornácra
és csukott szemmel
áhitatosan hallgatták
luigi énekét

a családban legalábbis így mesélik

munka után aztán
luigi mindig meglátogatott
egy-két asszonyt
azok közül
akik a nap folyamán
csukott szemmel hallgatták az énekét

és megismerte őket--

bibliai értelemben--

amikor
jóval sötétedés után
végre hazaette a fene
a felesége
mindig ugyanazzal a kérdéssel fogadta:

hol kujtorogtál
te
falu farka?--

ezt a történetet
luigiről
mindig asszonyok mesélték
kis barukhnak
és miközben mesélték
mindig volt valami
pajkos csillogás
a szemükben

egyfajta
büszkeség

hogy
ugye
a mi luigink…!

micsoda nagy franc volt…!

és ezért kis barukh
mindig úgy képzelte maga elé
luigi-t és a feleségét
hogy a feleségének is
mindig ilyen
pajkos csillogás
volt a szemében
amikor este azt kérdezte luigi-től
hogy

hol kujtorogtál
te
falu farka?

és kis barukhnak
nem csak a nagy franc luigi
a falu farka
imponált
de luigi és feleségének
pajtáskodó házassága is--

körülbelül ötven évvel ezelőtt
körülbelül ötven évvel azután
hogy luigi napi rendszerességgel
végiglátogatta a zalai völgy asszonyait
a fiának
giuseppe-nek a lánya
sosáná
barukh édesanyja
tizenhat éves korában
úgy döntött
hogy elmegy népitánc szakkörbe

sosánát igazából
a színészet és az éneklés érdekelte
de olyan szakkör nem indult
a zalaegerszegi gimnáziumban

sosáná egyébként
gyönyörű fél-olasz lány volt
gyönyörű fél-olasz hanggal

az iskolában
a szünetekben
felült a padjalára
és kiengedte
gyönyörű fél-olasz hangját
és úgy énekelt
magyar operett-slágereket
hogy az egész osztály zengett

a zalaegerszegi gimnazisták pedig
kicsődültek az iskola minden osztályából
és becsődültek sosáná termébe
és csukott szemmel
áhitatosan hallgatták
sosáná énekét

a családban legalábbis így meséljük

ezért akart sosáná
népitánc szakkörbe járni
hogy mégha nem is
színészkedik és énekel
legalább táncolhasson

barukh nem emlékszik
hogy a történet szerint
sosáná édesanyja mit szólt
a népitánc szakkör gondolatához
csak arra emlékszik
amit giuseppe
sosáná édesapja mondott:

nem!
dehogyis!
nem mehetsz népitáncolni!

de hát miért nem?
kérdezte sosáná
és a szemét elárasztották a könnyek

giuseppének ökölbe szorult az arca
úgy válaszolt:

nem akarom
hogy elkurvulj!!!--

ez is egy klasszikus történet volt
mindig is
barukh családjában

és kis barukh
mindig igazságtalannak érezte
giuseppe döntését

de
ugyanakkor
tetszett is neki
a történet rusztikus bája
ami akár a keresztapában is
szerepelhetett volna

és kis barukh számára
minden
ami szerepelt
vagy szerepelhetett volna
a ketesztapában
végső soron
szent volt--

a luigi és sosáná története
közötti párhuzamot
csak nem olyan régen fedezte fel

csak nem olyan régen fedezte fel
hogy ő
kis barukh
nagy barukh
azért adhatta meg magát
a történet rusztikus bájának
és azért imponálhatott neki
luigi
a falu farkának
kicsapongó életmódja
mert ő
kis barukh
nagy barukh
privilegizált

= férfi

vagyis soha nem fog
sem luigi feleségének
sem giuseppe lányának
helyébe kerülni

soha nem lesz
valakinek az utánfutója

tulajdona

soha nem kell majd
jó képet vágnia
férfiak döntéseihez
amiket fellebbezés nélkül
kell elfogadnia

soha nem kell bizonygatnia
hogy nem csak a népitánc
áll közte
és szodoma és gomorra között

bármilyen kicsapongó életet folytatna is
soha nem kurvázná le senki

sokkal valószínűbb
hogy sokan
pajkos csillogással a szemükben
mesélnék róla
hogy
ugye
a mi barukhunk…!
micsoda nagy franc…!--

nem csak luigi vette el
luigi feleségének méltóságát
és nem csak giuseppe törte össze
sosáná álmait

hanem
a patriarchátus is

ráadásul
észrevétlenül

zsarnokságát rusztikus bájnak álcázva--

barukh haragszik

luigira
giuseppére
a patriarchátusra

és haragszik magára is

amiért nem vette észre előbb
hogy mi zajlik...

de főleg szomorú

a veszteség miatt

mi-mindent adhatott volna sosáná
mi-minden szépséget
mi-minden vadságot
mi-minden megzabolázhatatlanságot
a világnak
ha luigi
giuseppe
és a patriarchátus
nem törte volna össze az álmait