|
barukhnak remeg a keze amikor levest eszik különben nem remeg soha nem is remegett amikor maga elé teszi a leveses tányért és a kezébe fogja a kanalat akkor még nem remeg a keze amikor a kanalat belemeríti a levesbe még akkor sem remeg csak akkor kezd el remegni amikor a levessel teli kanat elkezdi a szája felé emelni és amikor a kanál már csak tíz-tizenöt centire van az arcától akkor a keze már annyira remeg hogy a leves elkezd kilötybölődni a kanálból akkor aztán barukh a pillanatnyi helyzettől függően vagy gyorsan felemeli remegő kezét és befalja a lötybölődő levest vagy visszavonulót fúj és visszateszi a tányérba a kanalat az hogy barukh melyik megoldást választja a szociális környezettől függ ha egyedül ül az asztalnál vagy nincs egyedül de a többiek mással vannak elfoglalva vagyis barukh nem érzi úgy hogy mindenki őt és remegő kezét figyeli akkor hajlamos nem törődni a kilötybölődő levessel és bal kezével alulról észrevétlenül... megtámasztja a jobb kezét és így a két kezével együtt beügyeskedi a remegő kanalat a szájába ha viszont nincs egyedül és úgy érzi hogy egy asztaltársa vagy kettő esetleg észreveheti hogy remeg a keze akkor azonnal visszaengedi a kanalat a tányérba... ha ezt a megoldást választja akkor általában vár fél-egy percet és csak azután próbálja újra a szájához emelni a leveses kanalat többnyire sikertelenül ilyenkor beleengedi a kanalat a levesbe és ha megkérdezik hogy végzett-e akkor azt válaszolja hogy igen és ha azt is megkérdezik tőle hogy nem ízlett a leves? (ilyen csak magyarországon kérdeznek) akkor valami hazugsággal menti ki magát ez a kézremegés egyébként tizenhat-tizenhét éves kora óta tart vagyis már jó harminc éve szinte minden alkalommal előjön amikor levest készül enni függetlenül attól hogy kikkel eszik együtt nem csak idegenekkel de barátokkal és családtagokkal is még judittal és freddel és lelussal is előjön mert nincs olyan szociális helyzet amiben barukh ne érezné azt hogy megmérettetik nincs olyan szociális helyzet amiben barukh ne érezné úgy hogy piros pontokat és fekete pontokat gyűjt minden mozdulatával nincs olyan szociális helyzet amiben barukh úgy érezné hogy csak úgy van létezik hogy nem kell igyekeznie szépen enni jól viselkedni-- ezért aztán barukh viszonylag ritkán eszik levest-- barukh négy hónapja állt át a dupla adag cipralexre és azóta úgy tud kilépni az utcára hogy nem csak hogy nem vesz be xanaxot előtte de nem is gondol arra hogy be kellene vennie xanaxot előtte ami óriási eredmény figyelembe véve az elmúlt harminciksz évet ami alatt barukh vagy szorongva vagy hatás alatt lépett ki az utcára mindig kizárólag szorongva vagy hatás alatt négy hónapja ez megváltozott a cipralex megszüntette de legalábbis tünetmentessé tette a barukh agyában uralkodó kémiai egyensúlyzavart de hiába a cipralex kiegyensúlyozó kémiai hatása a kézremegés még így sem szűnt meg a barukh lelkében uralkodó pszichés egyensúlyzavaron a gyógyszer nem tudott segíteni nem tud segíteni ott lent mélyen barukh hiedelmei és félelmei uralkodnak ott lent mélyen a cipralex tehetetlen ott lent mélyen a sötétben barukh úgy tudja hogy nem elég tudja hogy nem elég ott lent mélyen barukh minden szociális helyzetben szorong az eredménytől hogy több piros pontot vagy több feketét fog-e gyűjteni hogy mi lesz az ítélet szépen evett? jól viselkedett? maradhat az asztalnál? maradhat a szobában? maradhat barlangban? maradhat a törzsben? maradhat a családban? vagy kinevetik megszégyenítik és elzavarják az asztaltól a szobából a barlangból a törzsből a családból-- barukh úgy van vele hogy a kézremegés a levesnél nála egy szelep ott jön ki a szorongás amit a cipralex és az életösztön hogy a mindennapokat túlélje lenyom jó mélyre barukh úgy van vele hogy ez nem egy ideális élet de hát ki mondhatja el hogy ideális életet él? 
0 Comments
Leave a Reply. |
barukh
"a sivatagi magyar irodalom legnagyobb élő költőjének" terápiás szabadversei 
támogasd a sivatagi magyar irodalmat
témák
All
|
RSS Feed