fred azt mondja
hogy két és fél év múlva befejezi a gimnáziumot és elkezdi a katonaságot és onnantól barukh és judit csak hetente vagy még ritkábban fogja látni majd őt és azután ha בע״ה épségben leszerel akkor talán még ritkábban fognak találkozni mert fred talán egy másik országba költözik mosolyog várja a jövőt a korona utáni életet a felnőttséget a szabadságot... további másfél évvel később pedig emlékezteti magát barukh lelus is útra kel majd a tervei szerint svédországba barukh nem tud másra gondolni ahogy a kétezerhúszas év a végéhez közeledik csak arra hogy már csak két és fél éve van ebből az életből ebből a tökéletes életből négyesben amit ért amit szeret amiben érti és szereti a maga helyét amiben van értelme felkelni reggel... a gombóc elviselhetetlenül fáj a torkában az ádámcsutkája ki akar szakadni nincs könnye nincs könnye a koromsötét hegyoldalban örökkévalócska felé fordul nem messze tőle prérifarkasok vonyítanak talán ők is örökkévalócskának talán csak a teliholdnak הנני!!! itt vagyok!!! vonyítja barukh nem a prérifarkasoknak de ők mégis elhallgatnak könyörülj rajtam örökkévalócska istenem enyhítsd a fájdalmat a torkomban a mellkasomban nem tudom mi mást kérhetnék kétezerhuszonegyre... suttogja barukh mint időt… minél több időt együtt… négyesben… egészségben… békében... barukh nem tudja elképzelni hogy mi lesz azután hogyan fognak telni a napjaik judittal hogyan fogják túlélni ki lesz ő mi lesz ő azután... életszínvonal-inflációnak hívják azt a jelenséget tanította néhány hete fred hogy az ember könnyen hozzászokik a jóhoz és már a luxust is természetesnek érzi inflálódik a jóság a luxus és amikor bármennyit elveszít belőle tragédiaként éli meg barukh így szokott hozzá judithoz ahhoz a luxushoz hogy a lelki társával élhet együtt aztán így szokott hozzá ahhoz az abszolút luxushoz hogy apa lehet két olyan csodálatos lény apja mint amilyen fred és lelus és most amikor karnyújtásnyi közelségbe került ennek az abszolút luxusnak a vége érzi hogy megszakad a szíve ott bent a csont mögött a mellkasban megszakad... הנני!!! itt vagyok!!! vonyítja rekedten barukh örökkévalócska nem válaszol csak óvatosan nehogy szeretetével agyonnyomja barukh mellkasára helyezi végtelenül hatalmas nem létező kezét
0 Comments
Leave a Reply. |
versek, amik majd barukh legelső verseskötetében fogják végezni:
• amikor kis barukh megszületett (meggyfa) • önjelölt költő • van egy egész ország (hagymás-paprikás rántotta) • barukh fél a szextől • még egy kis szex • pedig irtó jó fej srác volt • oxitocin • jól csak a szívével lát az ember |