 barukh és fred
először ment bevásárolni a be’er orai kisközértbe akkor költöztek oda elifázból a világ legkisebb kibucából be’er ora a maga ezer fős lakosságával és kisközértjével! metropolisznak tűnt a semmi közepén vásárlás közben barukh és fred magyarul beszélt egymással tudták hogy az arava sivatagban melyik kibucokban és mosávokban laknak magyarok tudták hogy be’er orában nincsenek magyarok úgy tudták rosszul amikor beálltak a sorba a pénztárhoz hogy fizessenek egy füstös rekedt pesti női hang szólalt meg mögöttük: na itt sem hallottam még soha senkit magyarul beszélni... barukh és fred a két “social animal” a másodperc tört része alatt húzta be fülét-farkát és tolta ki a tüskéit és csak nagyon röviden válaszolt áginak valami olyat hogy igen…? hehe… vagy valami hasonlót barukh még arra sem emlékszik hogy egyáltalán ránézett-e ágira akkor fizettek a maguk ügyefogyott udvariasságával odavetettek egy suta mosolyt a magyar nőnek és amilyen gyorsan csak lehetett távoztak a kisközértből barukhnak mindenhol nehéz a magyarokkal de a sivatagban különösen a magyarok nem az összes de a többségük igen nem érzékeli a határokat a hasonló státuszú emberek között jobbágy és jobbágy között csak a társadalmi ranglétrán felfelé és persze lefelé látnak és tartanak határokat ezért a magyarok nem az összes de a többségük igen hajlamos becsörtetni a másik hasonló státuszú ember személyes terébe életébe kéretlen pletykákkal kéretlen jótanácsokkal illetve a másik idejére és tulajdonára formált igénnyel a sivatagban azért különösen nehéz barukhnak a magyarokkal mert ott nem állja semmi az útjukat kevés a tereptárgy a természetes határ akadálytalanul lehet keresztül csörtetni személyes tereken és életeken ezért fagyott le barukh és fred amikor a világ végén a sivatag közepén ági magyarul szólt hozzájuk-- valószínűleg ági is valami hasonlót érezhetett amikor meghallotta a két magyart beszélgetni előtte a sorban a sivatag közepén a be’er orai kisközértben mert aztán ő sem adta semmi jelét annak hogy egy heló-heló-n túl további kapcsolatra tartana igényt az új magyarokkal-- a jég akkor kezdett el repedezni amikor előbb judit aztán fred is elkezdett dolgozni a be’er orai oviban ahol ági volt az egyik gondozónő fred megbarátkozott ági jelenlétével judit pedig kimondottan megbarátkozott ágival kiderült hogy senki nem akar a másiktól olyat amit a másik ne akarna odaadni-- a napi szintű barátkozásnak úgy lett vége ahogy a sivatagi barátkozásoknál ez már lenni szokott az egyik fél elköltözött onnan ez esetben barukh családja a kapcsolat azért megmaradt de már csak telefonon-- aztán ági beteg lett és kemoterápiára járt be’er sevába és nagyon legyengült és judit nagyon akarta hogy ági meggyógyuljon és megmaradjon neki anyai jóbarátnőjének és barukh imádkozni kezdett naponta háromszor ági gyógyulásáért főleg judit miatt barukh egyszer volt áginál kávézni de ő nem barátkozott össze vele neki ági judit anyai jóbarátnője maradt egészen addig amíg nyáron le nem utazott lelussal be’er orába meglátogatni lelus sivatagi barátait és meg nem szállt teljesen véletlenül ági szomszédjában mert akkor barukh írt egy üzenetet áginak hogy másnap délutánig lelussal ott vannak be’er orában és szívesen meglátogatja ágit ha áginak van ereje fogadni őt ביקור חולים a beteg meglátogatásának kötelezettsége... ági nem válaszolt csak másnap délután felhívta barukhot és elmondta hogy nagyon gyenge és hogy nincs ereje fogadni barukhot és barukh emlékszik hogy ült az ágy szélén a telefonnal a kezében és ágival beszélgetett aki néhány méterre a fal túloldalán feküdt betegen és barukh a kezeléséről kérdezte ágit és ági örömmel mesélt olyan részleteket is amiket talán szemtől szembe nem lett volna ereje elmondani de így a fal túloldalán telefonon keresztül igen és barukh érezte hogy ági nyitottsága részben juditnak szól részben pedig frednek köszönhető az oviban közösen eltöltött hónapjaiknak részben pedig a másik sivatagi magyarnak szól aki tudja hogy mit jelent magyarország után budapest után a sivatagban élni be’er orában és aki el tudja képzelni hogy mit jelenthet magyarország után budapest után a sivatagban haldokolni... és ági beszélt és beszélt és barukh hallgatta és néha még röhögcséltek is a nyomorúságon aztán barukh és lelus hazautazott és barukh tovább imádkozott ági teljes felgyógyulásáért de már ági miatt is nem csak judit miatt és úgy alakult hogy a nyár folyamán barukh még kétszer járt be’er orában egyszer lelussal és egyszer freddel és mind a kétszer beszélgetett ágival hosszan telefonon a fal túloldaláról biztonságos távolságban biztonságos közelségben mint két sivatagi magyar-- utoljára augusztus legvégén beszéltek azóta barukh csak annyit tudott ágiról amennyit judit mesélt neki-- legutoljára azt hogy ági meghalt-- ברוך דיין האמת áldott az igaz bíró viszontlátásra ági! az égi sivatagban majd folytatjuk (די! csak vicceltem az égi balatonon!)
0 Comments
Leave a Reply. |
versek, amik majd barukh legelső verseskötetében fogják végezni:
• amikor kis barukh megszületett (meggyfa) • önjelölt költő • van egy egész ország (hagymás-paprikás rántotta) • barukh fél a szextől • még egy kis szex • pedig irtó jó fej srác volt • oxitocin • jól csak a szívével lát az ember 
támogasd a sivatagi magyar irodalmat
|
RSS Feed