meggyfa

amikor kis barukh megszületett
a nagypapája ültetett
egy meggyfát
a mecsek oldalában
a szőlőjében

hogy így ünnepelje meg
legelső unokája születését

hogy legelső unokája
mindig vele legyen
akkor is
ha éppen nincsen vele
akkor is
ha ő
barukh nagypapája
éppen egyedül van
a szőlőjében

kis barukh
mindig is tudta
hogy van ez a meggyfa
a nagypapája szőlőjében
és hogy az ugyanannyi idős
mint ő
és hogy különleges kapcsolat van
a meggyfa és őközötte
és hogy különleges kapcsolat van
a nagypapája és őközötte

és kis barukh
azt hitte
hogy amúgy
ilyen fája
ilyen nagypapája
ilyen különleges kapcsolata
mindenkinek
van
és hogy
végső soron
nincsen ebben semmi
rendkívüli

csak sokkal később
amikor kis barukh
már nagy barukh-há cseperedett
akkor jött rá arra
hogy nem
ez
bizony
rendkívüli

hogy semmi hétköznapi
nincs abban
ha az ember
barukh
születését
ilyen varázslatos módon
ünneplik meg

amikor barukh nagypapája meghalt
a család eladta
a szőlőt
a mecsek oldalában

vándor arameusok ők

és barukh nem tudja
mi lett a meggyfa sorsa
nagypapájának meggyfájáé
az ő
barukh
meggyfájáé
az ő közös meggyfájuké

...

nincs különös apropója annak
hogy barukh ezt éppen ma
meséli el

csak annyi
hogy tegnap este
friss fokhagymát vásárolt
a rami leviben
ami egy szupermarket
és amikor ma reggel kinyitotta a fokhagymát
pont olyan illat lett a konyhában
mint amilyen régen volt
nagyszülei pécsi konyhájában
amikor a nagypapája vacsorázott