barukh ברוך
  • barukh világa
    • szereplők
    • barukh rendszeres támogatói
    • barukh nem-rendszeres támogatói
  • versek
  • barukh LIVE
    • vándor arameus LIVE
    • budapest
  • POEMS
  • בעברית
    • שיריו של ברוך
  • SHOP
    • DISCOUNT CODE
    • vándor arameus
    • barukh tizenkét pontja

mintha igazán otthon lett volna izraelben

18/10/2022

2 Comments

 
barukh először érezte úgy
mintha igazán otthon lett volna izraelben
Picture
fotó: bea bar kallos
szdot jámban történt
múlt csütörtökön
estefelé

egy nagyszabású
héber nyelvű eseményen vett részt
a szenes hanna emlékházban
aminek a címe az volt
hogy על הגולאש, החול והים
vagyis a gulyásról, a homokról és a tengerről
Picture
fotó: bea bar kallos
az eseményt az izraelinfo szervezte
(barukh saját értelmezése szerint)
azzal a céllal
hogy az izraeli magyarok
kitörjenek a nyelvi gettóból
és a magyarul egyáltalán nem
vagy csak törve beszélő
izraeli közönség számára is
megmutassa
magát

a gyökereit
a tipródásait
az útját

barukh a szenes hanna emlékház kertjében
felállított színpadon
szerepelt együtt
többekkel
akik mind
a két nyelv
(a héber és a magyar)
és a két kultúra
(az izraeli és a magyar)
határmezsgyéjén való létezésről beszéltek
Picture
fotó: bea bar kallos
barukh dolga az volt
hogy felolvassa
két versét
héberül

barukh még soha életében
nem olvasta fel
közönség előtt
egyetlen versét sem
nem-magyarul

barukh még soha életében
nem olvasta fel
egyetlen versét sem
semmilyen nyelven
olyan közönség előtt
aminek a kilencven százaléka
még soha nem hallott
sem barukhról
sem a verseiről

barukh be volt szarva

két hétig
csak a verseket válogatta
vagyishogy melyik legyen
az a kettő
amit felolvas
és hogy milyen sorrendben
olvassa fel őket

amikor ez megvolt
fred mindkettőnek
csinált egy nyersfordítást
a nyersfordítást azután
alaposan meghányta-vetette barukhhal
ezután véglegesítették
a fordítás első verzióját

ezt küldték el boginak
aki igazán tud héberül
nem úgy
mint fred és barukh
és bogi az első verzióból
csinált egy nyelvileg igényesebb
második verziót
ezt beszélte aztán át
újra
barukh és fred
és ezt kezdte el gyakorolni
felolvasni
barukh

ahogy olvasta
először csak magában
aztán hangosan
többször kiviláglott
hogy a magyar verzió
hol nem ültethető át automatikusan
izraeli-héber verzióvá

néha a logika
néha a referencia
néha a megközelítés
nem stimmelt

ezeket megjelölve
átírogatva
készült el
a harmadik verzió
amit előbb fred
majd bogi
lektorált

így született meg
az izraeli-héber verzió
az esemény előtt két nappal

ezt nyomtatta ki
és kezdte el nagy erőkkel
hangosan gyakorolni barukh

még az esemény napján is gyakorolt

a vonaton szdot jám felé
és szdot jámban
a szenes hanna emlékház kertjében

gyakorolta
a számára addig ismeretlen szavakat
gyakorolta a torokhangokat
a hangsúlyokat
az intonációt
és persze
a játékot
a történetek elmesélését

amikor gyakorolt
az agya
annyira összpontosított
hogy nem látott nem hallott
maga körül semmit

egyszer még az átszállást is
majdnem elmulasztotta
ha nincs vele judit
és nem szól neki
a vonaton marad
és talán
soha nem érkezik meg
szdot jámba

így jött el a felolvasás időpontja
Picture
fotó: bea bar kallos
barukh nem izgult

a nyárvégi
budapesti felolvasásra kifejlesztett
medikációt alkalmazta itt is

ritalin
koffein
xanax

meg azért sem izgult
mert úgy gondolta
hogy a kicsoda barukh
című versében
összefoglalt élettörténete
rohadtul nem fogja meghatni
a hetven plusszos izraeliekből
álló közönséget
akik nyilván
nem hallottak
az adhd-ról és az aspergerről
de ha hallottak is
csak nyafogásnak
fogják tartani az egészet

meg azért sem izgult
mert úgy gondolta
hogy a mintha lenne remény
című verse
azt az új bevándorló élményt
meséli el
amit minden izraeli
már egymilliószor hallott

szóval
egyáltalán
nem izgult
egészen addig
amíg el nem kezdődött a műsor
mert akkor hirtelen
rátört a vágy
hogy elmesélje
két héber nyelvű versbe sűrítve
ezeknek az embereknek
ott lent a nézőtéren
a honfitársainak
hogy ki ő
honnan jött
és mi történt vele
amióta megérkezett ide
Picture
fotó: bea bar kallos
rátört a vágy
és a vágy
az önkifejezés vágya
magával hozta a parát is

mi lesz
ha nem fogja őket meghatni
barukh története?

mi lesz
ha már a könyökükön jönnek ki
a hasonló sztorik?

mi lesz
ha nehézségeket
amiket barukh elmesél nekik
nyafogásnak fogják tartani?

amikor peti befejezte az előadását
és kriszta felkonferálta barukhot
barukh keze és hangja már remegett

így mondta végig
a két verset
Picture
fotó: bea bar kallos
a közönség pedig végig figyelt
a megfelelő helyeken
együtt sóhajtott
és nevetett
a versekkel
a végén pedig
(mindkét vers végén)
tapsolt
Picture
fotó: bea bar kallos
amikor befejezte az olvasást
barukh elmosolyodott
és az elmúlt hat évben először úgy érezte
mintha igazán otthon lett volna izraelben

nem egy városban
vagy egy utcában
hanem ott
az izraeli színpadon

ott ugyanis
nem érezte
hogy olyat vártak volna tőle
amit nem tud teljesíteni

a szociális tér
szabályai
és barukh helye abban
világosak voltak

nem voltak
definiálatlan szerepek és helyzetek

nem érzett késztetést
hogy maszkot
vagy páncélt
vagy hazugságokat
öltsön magára
annak érdekében
hogy elfogadják
a föld
a nép
a színpad
részeként

hazájának nyelvén
beszélt önmagáról
olyan árnyaltan
és pontosan
ahogyan korábban
csak az anyanyelvén
vagy angolul tudott

így beszélt magáról
a színpad és a közönség
merev különválasztásából fakadó biztonságban

így mondta el a történetét
az igazságát
teljesen őszintén
és a közönség
a honfitársai
akik korábban nem ismerték őt
együttérzéssel hallgatták
cinizmus és ítélkezés nélkül

mintha igazán otthon lett volna ott
a héber nyelvben
az izraeli színpadon
és közönségben

annyira igazán otthon
hogy barukh vissza akar menni
oda
abba

bárhol is legyen az

2 Comments

nektek

22/3/2022

0 Comments

 
nektek
ajánlom ezt a könyvet
aki úton vagytok

vagy gondoltok arra
hogy útra keljetek

vagy úton voltatok
és még emlékeztek
azokra az időkre
amikor
az ott-hon
és az itt-hon
nem ugyanaz hely volt

új életet kezdők
expatok
és menekültek

barukh az útitársatok


ez a vers
kétezer-huszonkettő augusztusában jelenik meg
a vándor arameus című kötetben
Picture

megveszem


ha szereted barukh verseit
és megteheted
segítsd adománnyal a munkáját
minden támogatásra szüksége van
0 Comments

ארמי אבד

13/3/2022

0 Comments

 
honnan jön a VÁNDOR ARAMEUS?
kérdezték már sokan barukhtól

szóval:

a VÁNDOR ARAMEUS
a bibliából jön
mózes ötödik könyvéből:

“vándor arameus volt az atyám
lement egyiptomba
mint jövevény élt ott
csekély számmal
és ott hatalmas
és nagyszámú néppé lett

és rosszul bántak velünk az egyiptomiak
és sanyargattak bennünket
és kemény munkát róttak reánk

és mi felkiáltottunk az örökkévalóhoz
őseink istenéhez
és ő meghallotta a szavunkat
és látta nyomorúságunkat
szenvedésünket és szorongattatásunkat
és kivezetett bennünket egyiptomból
erős kézzel és kinyújtott karral
nagy és félelmetes tettekkel
jelekkel és csodákkal
”

az eredeti
héber nyelvű szövegben
a VÁNDOR ARAMEUS így hangzik:

ארמי אבד

amit valahogy így lehet
magyarul kiejteni:
árámi oved
Picture
az elmúlt kétezer-ötszáz évben
sokféle magyarázat született
arra vonatkozólag
hogy mit jelent
ez a szókapcsolat

barukh azt az értelmezést követi
amit a tizenkettedik században írt le
abraham ibn ezra
spanyolországi zsidó utazó
filozófus és költő

e szerint az ארמי szó
amit aráminak vagy arameusnak fordítunk
jákóbra utal

aki
miután
másodszülöttként
csellel megszerezte ézsautól
az elsőszülöttség jogát
és az azzal járó atyai áldást
elmenekült kánaánból
kisemmizett testvére haragja elől

anyja testvérénél
lábánnál húzta meg magát
messze otthonától
a család eredeti lakhelyén
arámban
ami a tigris és az eufrátesz között
észak-mezopotámiában volt
valahol a mai kurdisztán területén
észak-irak és kelet-szíria határvidékén

jákób húsz évig élt arámban

itt ismerte meg
első feleségét
második feleségét
harmadik és negyedik feleségét

itt született meg gyerekeinek nagy része

ibn ezra szerint
ezalatt a húsz év alatt
ragadt rá
az ארמי
vagyis arámi
vagyis arameus jelző …

a másik szó
az אבד
oved
magyarázata izgalmasabb

az ugyanis
egyik barukh által ismert
értelmezés szerint sem jelent VÁNDOR-t

ibn ezra
az אבד szó
hagyományos jelentéséből
indult ki
ami az
hogy elveszett

vagyis
ibn ezra szerint
jákób nem
vándor
arameus volt

hanem eltévedt
eltévelyedett
gazdátlanul
céltalanul
bolyongó
kószáló
arámi

arameus

és mint utazó
filozófus és költő
ibn ezra igazán tudta
hogy mit beszél

a vándor arameus
nem valami
romantikus
elegáns
kozmopolita
világjáró kalandor
vagy világpolgár
ahogy azt a külső szemlélők
hajlamosak feltételezni róla

hanem
otthonát
gyökereit
külső és belső békéjét
szakadatlan
és hasztalan
hajszoló
bolygó lélek

éppen mint barukh …

jákób
húsz év után
tért vissza kánaánba

feleségeivel és gyerekeivel

de hátralévő éveit
mégsem itt élte le

százharminc éves korában
még egyszer
utoljára
összecsomagolta minden cuccát
és tizenegy fiával és családjaikkal
egyiptomba ment
józsef után

egyiptomba
ahol volt étel
még az éhínség idején is

ott halt meg
száznegyvenhét éves korában

békében
bőségben
családja körében

józsef
jákób utolsó kérésének megfelelően
földi maradványait visszavitte kánaánba
hogy hebronban temethesse el

vagyis
jákób teste és lelke
még holtában is utazott egyet

bolyongott …

barukh
ami önmagát illeti
nem számít jákóbénál több nyugalomra

ha szerencséje lesz
ő is legalább száznegyvenhét
bolyongással eltöltött év után
tér majd meg őseihez
miután családja körében
békében és bőségben
örökre lehunyja a szemét


ez a vers
kétezer-huszonkettő augusztusában jelenik meg
a vándor arameus című kötetben
Picture

megveszem


ha szereted barukh verseit
és megteheted
segítsd adománnyal a munkáját
minden támogatásra szüksége van
0 Comments

elolvadt a világ

14/8/2020

0 Comments

 
az első estén
amit budapestiként töltött budapesten
a tizenegy éves kis barukh azt tette
amit a fölnőttek tanácsoltak neki
a költözés előtt

megszámolta új szobája sarkait

szemben  azonban azzal
amit a fölnőttek ígértek neki
nem négy sarka volt a szobájának

hanem nyolc

a plafonon is négy
és a padlón is négy

kábé ez volt az utolsó
vagy az utolsó utáni eset
hogy kis barukh elhitte azt
amit a fölnőttek mondtak neki
Picture
azt hitte
hogy a fölnőttek
azért tanácsolják neki azt
hogy számolja meg
új szobája sarkait
mert az
a számolás
valahogy
valami varázslatos módon
majd elmulasztja a szívében
azt a fájdalmat
amit a költözés miatt érzett

hogy az majd
valamiképpen
összeforrasztja
megszakadt
kis szívét

de a sarokszámolás
egyáltalán nem segített semmit

kis barukh
ott maradt hát
abban az idegen
nyolc sarkú szobában
a megszakadt szívével
és miután megcsapta
az új világ hidege
sírni kezdett

mit keresek én itt...?
sírta
csendesen
nehogy felébressze
a szomszéd ágyon alvó testvérét

kis barukh
sírt és borzongott

a pécsi gyerekkornak
egycsapásra vége lett

elolvadt a világ
és a közepén
nem ült ott anya
és kis barukh
nem ült az ölében többé

mert anya is új volt
nem csak a világ
és ez az új anya
az életben maradásáért küzdött
és azért
hogy kitapossa a helyét
budapesten
és nem tudott
még a világ közepe is lenni
kis barukh számára …

három napja
kati azt kérdezte 
hogy barukh szerint
fontos-e
hogy az ember
a föld egy bizonyos országában
otthon érezze magát?
és ha igen
miért?

barukh arra gondol
hogy nem tudja

ez az otthon-kérdés
egyre bonyolultabb

ő tizenegy éves korában
elveszítette az otthonát
a világ közepét
és a gyerekkorát is

azóta összesen
tizenegyszer költözött új helyre

minden költözésnél
az otthont kereste
azt az érzést
amit tizenegy éves korában elveszített

és amit
azóta sem talált meg

és aminek a megtalálásáról
tavaly le is tett

a füge utcában
jött-ment
ahol most lakik
és nem tudta elképzelni
hogy húsz
vagy negyven év múlva is
itt fog
jönni-menni

megpróbált hát
elképzelni egy másik utcát
ahol látja magát
jönni-menni
húsz év múlva
negyven év múlva
otthonosan

valahol jeruzsálemben
vagy tel avivban

vagy rómában
vagy párizsban
vagy firenzében
vagy new yorkban

ami a folytatása lehetne
a pécsi váci mihály utcában
megkezdett és kisiklott életnek

de nem tudott

nem tudott
még elképzelni sem

elolvadt a világ
és a közepén
nem ül ott anya
és kis barukh
nem ül az ölében többé

barukh nem tudja
hogy fontos-e
hogy az ember
a föld egy bizonyos országában
otthon érezze magát

neki
barukhnak
fontos
lenne
hogy a föld egy bizonyos utcájában
otthon érezze magát

annyira
hogy ne a további költözéseken
törje
folyton
öntudatlanul
a fejét

jó lenni
úgy élni

tudni
hogy mikor utazik nyaralni
és mikor utazik haza

hogy melyik a kaland
és melyik a megnyugvás

a béke
az otthon …

hétfőn este
miközben a busz ablakán
az elsuhanó
tel avivi utcákat bámulta
arra gondolt
hogy ez az érzés
neki már nem fog megadatni

soha nem fogja
egyetlen országban
egyetlen városban
egyetlen utcán sem
otthon érezni magát úgy
ahogy a váci mihály utcában

akár fontos lenne
akár nem

nyavalyás vándor arameusság

és hogy ez az elolvadt világ
időnként
igazán
elviselhetetlenül
hideg
és sötét
tud lenni

és hogy időnként
ebben
az elolvadt
hideg és sötét
világban
elviselhetetlenül
elveszettnek és magányosnak
tudja érezni magát …

suhantak a tel avivi fények
arcok
házak
és utcák
és barukh azt kérdezte magától
hogy mit tudna tenni
ami csillapítani tudná
az otthontalanság
elviselhetetlen fájdalmát

mit tudna tenni
ami kizárólag
az ő hatáskörébe tartozik
amit meg tud tenni akkor is
ha a világ odakint
hideg és sötét
és akkor is
ha idebent ő
elveszett és magányos

és akkor
egy tábortűz képe
jelent meg
a lelki szemei előtt

és ez a három szó:

egy kis fény

ahogy a busz robogott
a távolban
az éjszaka sötétjében
egy benzinkút fényei ragyogtak fel

barukh egy lámpást látott

a buszon
egy telefon fénye
világította meg
az egyik utas arcát

barukh egy gyertyát látott

és egy embert
egy arcot
ami a gyertya fényéhez hajol

átmelegszik
a tűztől
és magába szívja
a fényt

barukh arca az
az az arc
a gyertya fényénél

a zsidó hagyomány azt tanítja
hogy egy kis fény
hatalmas sötétséget
tud legyőzni

erre gondol barukh

és a lelke
még tovább repül
vissza
a múltba

és egy ősembert lát
egy ősember lelkét:

a világ hideg és sötét hely

természeti erők és istenek játszótere

az ég
a nap
a hold
a csillagok
a felhők
az eső
a hó
a villámok
a vihar
az erdő
az éjszaka hangjai
az állatok

hideg és sötét hely

csak egyetlen biztos pont van benne

a tűz a barlangban

az egyetlen referenciapont
ami emberléptékű

ősemberléptékű

a család
a barátok
a törzs

ott várják

ott átmelegedhet

ott biztonságban van

átmenetileg
de biztonságban

mint kis barukh volt a váci utcában

nincsenek nagy megoldások

országok
utcák
barlangok

nem lesznek otthonok

egy kis fény nélkül

ősi
vonzódás ez
a tűzhöz

a fényhez

nem lesznek nagy megoldások

hosszú távú megoldások

gondolja barukh

országokkal
utcákkal
barlangokkal

csak pillanatok lesznek

amikor meggyullad a tábortűz

és ég

aztán kialszik …

ma este
a hat nap végén
majd a szombati gyertyák fénye
világítja meg
barukh arcát

nincsenek nagy megoldások

csak pillanatok vannak

pillanatok
amik
otthonokká állnak össze

pillanatok
amik
életté állnak össze


ez a vers
kétezer-huszonkettő augusztusában jelenik meg
a vándor arameus című kötetben
Picture

megveszem


ha szereted barukh verseit
és megteheted
segítsd adománnyal a munkáját
minden támogatásra szüksége van
0 Comments

otthon

11/8/2020

0 Comments

 
tegnap barukh és judit
átment tel avivba

volt egy üres fél napjuk
és meg akarták nézni a tengert

bele akarták dugni a lábukat

hosszú ez a koronás bezártság

utazás-megvonás

muszáj volt látniuk a tengert
hallani a hullámokat
látni a naplementét
amit tel avivban
a tengerparton
még soha nem láttak
Picture
pedig a tel avivi a tökéletes naplemente

a tengerpart nyugatra néz
és a nap
a nap végén
szemben a tengerparttal
belebukik a tengerbe

a földközi-tengerbe

minden nap

minden áldott nap

legelőször beirut borul sötétbe

aztán tel aviv
aztán kairó
isztambul
athén
rijeka
róma
tripoli
tunisz
marseilles
barcelona
algír és végül gibraltár

és az egész földközi-tenger sötétbe borul …

barukh belép a vízbe

bele a földközi-tengerbe

abba az országba
ami gibraltárnál kezdődik
és tel avivig tart

ebbe a sémi-latin civilizációba

ebbe a zsidó-keresztény-iszlám
olvasztótégelybe

ahol a szél
mindig sós
és mindig harangszót
vagy müezzin hangját viszi

ahol a piac
nem kulturált farmers' market
hanem fauda
bálágán
és káosz
és ugyanolyan szent
és ugyanolyan pogány
mint a zsinagógák
templomok
és mecsetek
amik körbeveszik

a levegőben
illetlenül erős parfüm
grillezett hús illata
és rohadó szemét szaga száll

az emberek kiabálnak
a járművek dudálnak

minden és mindenki él …

barukh belép a vízbe
és úgy érzi
hogy a megfelelő helyen van

azon a helyen
ahonnan ük- és dédszülei
a szegénység elől
közép-európába vándoroltak

azon a helyen
ahol egész életében
amikor arra járt
mindig úgy fogadták
mint egy unokatestvért
akiről nem is tudták
hogy elveszett
de akinek mégis örülnek
amikor megkerül …

barukh mindig hülyén érezte magát
amikor magyarországon azt mondta
hogy ott nem érzi otthon magát

mert olyan volt
mintha magyarország
nem lenne elég jó neki

mintha úgy gondolná
hogy neki
jobb vagy több jár

pedig dehogyis

és ezt mindig csak itt
a földközi-tenger partján érti meg

újra és újra

hogy igenis van egy ország
ami elég jó neki

mégha a térképen
nem is látszik
hogy az egyetlen ország …

sötét van már
amikor barukh és judit
elindul a tengerpartról
hazafelé
a bograsov utcán

kávézók
üzletek
teraszok
balkonok
és spaletták között

minden megfelelő

barukh nincs otthon

de ennél jobban
soha egyetlen helyet sem fog
az otthonának érezni


ez a vers
kétezer-huszonkettő augusztusában jelenik meg
a vándor arameus című kötetben
Picture

megveszem


ha szereted barukh verseit
és megteheted
segítsd adománnyal a munkáját
minden támogatásra szüksége van
0 Comments

menni vagy maradni

28/4/2020

0 Comments

 
barukh és judit lement sétálni
a hegyoldalba

abba a hegyoldalba
ami ezután a szokatlanul
esős tél után
és ebben a szokatlanul
hűvös tavaszban
a fáival és a virágaival
egészen hasonlít
a májusi magyarországhoz

főleg a sivatagban töltött
két és fél év után …

ahogy az ismerős-ismeretlen kövek
bokrok és illatok között sétáltak
barukhnak egyszercsak
összefacsarodott a gyomra

éppen egy pitypangot fényképezett
a lemenő nap fényében
Picture
aztán felállt
és hirtelen olyan
otthontalannak és elveszettnek
érezte magát

nem szomorúságot érzett

nem a szíve fájt
hanem a gyomra …

megmondom
hogy mi a különbség
a depresszió és a szorongás között

a fűszál depressziós
a pitypang szorong …

amíg barukh magyarországon élt
ahol mindent ismert
a nyelvet
a fényeket
és az illatokat
addig úgy érezte magát
mint a tarot kártyában
az akasztott ember

lógott
fejjel lefelé
egy kötélen

nézte a feje alatt a füvet

a földet
a virágokat

és tudta
hogy mi fog történni

aznap

másnap

és egy év múlva

az a feje alatt elterülő
zsebkendőnyi földterület fog történni

semmi váratlan

ahogy ott lógott a fán
fejjel lefelé
minden ismerős volt

biztonságos

-nak mondható

elviselhetetlen

a komfortzónája
a lábára kötött kötélre
és a feje alatt elterülő
zsebkendőnyi földterületre korlátozódott

barukh depressziós volt

képtelen volt kilépni a komfortzónájából

képtelen volt elmenni

az a zsebkendőnyi földterület viszont
nem tudta eltartani

sem őt
sem a családját

nem tudta táplálni

sem a száját
sem a lelkét

ha nem akart elsorvadni
és belepusztulni a sorvadásba
akkor barukhnak muszáj volt
tennie valamit

a halálfélelem
és a kétségbeesés
végül olyan erőt adott neki
amilyet korábban soha nem érzett

barukh letépte magát a kötélről
kitépte magát a földből

és elszállt

mint egy pitypang

elrepült egy távoli világba

és azóta nem depressziós

azóta
nem egy zsebkendőnyi földterület
a komfortzónája

azóta
nincs komfortzónája

azóta
a lába
nincs hozzákötve egy fához
és a gyökerei
nem kapaszkodnak a földbe

azóta
száll

azóta
semmi
sem tartja a földön …

barukh a pitypangságot választotta

megrekedtség helyett a gyökértelenséget

biztonság helyett a szabadságot

a kiszámítható helyett a kiszámíthatatlant

kétségbeesés helyett a pánikot

depresszió helyett a szorongást …

ha a kérdés:
menni vagy maradni?

akkor a válasz:
pitypang vagy fűszál?


ez a vers
kétezer-huszonkettő augusztusában jelenik meg
a vándor arameus című kötetben
Picture

megveszem


ha szereted barukh verseit
és megteheted
segítsd adománnyal a munkáját
minden támogatásra szüksége van
0 Comments

sorásim

29/5/2019

 
az iskolában
ahová fred és lelus jár
hatodiktól van egy tantárgy
aminek
sorásim
a neve

gyökerek

a sorásim-órákon
a gyerekek a gyökereikről tanulnak

arról
hogy honnan érkeztek
a vándor arameusok országába
Picture
mindannyian izraeliek
de סבא וסבתא
nagypapa és nagymama
vagy אבא ואמא
apa és anya
jött valahonnan
egy másik országból
egy másik kontinensről
egy másik világból
és onnan magukkal hozták

a gyökereiket

dalokat
ételeket
tárgyakat
történeteket

a gyerekek ezeket gyűjtik össze
és dolgozzák fel
az év során
majd az év végén
ezekből csinálnak egy bemutatót
nagyszüleiknek
szüleiknek
egymásnak

önmaguknak

a jotvatai kibuci színházban

hogy ne felejtsék el
hogy kik ők
és honnan jöttek
mégha
konkrétan
nem is
ők
jöttek

ez a
"ne nézz hátra
csak előre!"
típusú gondolkodás
tökéletes antitézise

a jotvatai sivatagi iskola
minden tantárgya és tanára
szenvedélyes élet-halál harcot folytat
az izraelben is népszerű
egyszerű válaszok
és egydimenziós életszemlélet ellen

a föld problémáira
a régió problémáira
az ország problémáira
közvetlen környezetük problémáira
és nem utolsósorban
önmaguk problémáira
nyitott
izraelieket
igyekeznek nevelni

nem mindig sikerrel
de mindig nagy igyekezettel

a sorásim muzikáim bemutatóra
például
minden gyerek hoz otthonról
egy dalt
egy nem-izraeli
nem-hébernyelvű dalt
az óhazából
ezeket a dalokat
összegyűjti a tanár
megcsinálja hozzájuk
a héberbetűs fonetikus átiratot
és az így feldolgozott
összes dalt megkapja
az összes gyerek az osztályban
és a bemutatón
kórusban éneklik
együtt
egymás dalait
eredeti nyelven

franciául
románul
németül
spanyolul
angolul
portugálul
arabul
jiddisül
magyarul

nehéz
túldimenzionálni
a sorásim tantárgy
a jelentőségét

és az élményt
amikor az arava-sivatag kellős közepén
a kibuci színház színpadán
harminc izraeli gyerek énekel
telitorokból
magyarul

az új bevándorló gyerekeknek
mint frednek és lelusnak
a sorásim-órák külön szépsége
hogy nem csak a szlogenek szintjén
de a gyakorlatban is érezhetik
hogy attól nem lógnak ki a sorból
hogy van nem-hébernyelvű múltjuk

gyökereik

lelus
mégis
ellenáll a sorásim-bemutatóra
való felkészülésnek

a legtöbb feladatot
úgy obstruálja
hogy egyszerűen elfelejti

de olyan is van
hogy észérveket sorakoztat fel
annak alátámasztására
hogy miért nem akar
egy-egy feladatot
megcsinálni

egyszer pedig
el is sírta magát
a sorásim miatti
kétségbeesésében

barukh
sokáig nem vette komolyan
lelus ellenállását

gyerekek
iskola

persze
hogy ellenáll

mindennek ellenállnak
még a jónak is

csak nemrég értette meg
kisfia elkeseredett küzdelmét
hogy ne kelljen résztvennie a bemutatón

csak nemrég értette meg
hogy kisfia elkeseredett

csak nemrég értette meg
kisfiát

lelus gyökerei
még
nincsenek a föld alatt

nincs mit kiásni
és mutogatni rajtuk

a nagy részük
még a föld-
ben
sincs
benne

nem rejti semmi

nem védi semmi

ha újra kiássa
és újra kihúzza
hogy bemutassa
azt a néhány gyökérrészt
ami két és fél év alatt
már belemerészkedett a földbe
ebbe az új földbe
ebbe az új kemény földbe
akkor lelust nem fogja itt tartani semmi

akkor az első szél
fel fogja kapni
és elviszi

egyedül

gyökértelenül

ki-tudja-hová

ettől esett kétségbe

ezért áll ellen

meg azért
mert fáj neki

fáj
amikor
a föld felszínén tekeredő
védtelen
földtelen
csupasz
gyökereket
fogdossa
tanulmányozza
mutogatja

borzasztóan fáj

elmondhatatlanul fáj

a gyökereket a föld védi
a fájdalomtól

lelus gyökereinek nagy részét pedig
két és fél éve nem védi semmi

ki van téve
napnak
szélnek
esőnek
kőnek
állatnak

embernek

embereknek

közönségnek

lelus ezért van azon
hogy inkább elrejtse
és megvédje őket

és ezért fog
a sorásim-bemutató
jotvatában
idén
lelus gyökerei nélkül
lezajlani

meggyfa

27/5/2019

 
amikor kis barukh megszületett
a nagypapája ültetett
egy meggyfát
a mecsek oldalában
a szőlőjében

hogy így ünnepelje meg
legelső unokája születését

hogy legelső unokája
mindig vele legyen
akkor is
ha éppen nincsen vele
akkor is
ha ő
barukh nagypapája
éppen egyedül van
a szőlőjében
Picture
kis barukh
mindig is tudta
hogy van ez a meggyfa
a nagypapája szőlőjében
és hogy az ugyanannyi idős
mint ő
és hogy különleges kapcsolat van
a meggyfa és őközötte
és hogy különleges kapcsolat van
a nagypapája és őközötte

és kis barukh
azt hitte
hogy amúgy
ilyen fája
ilyen nagypapája
ilyen különleges kapcsolata
mindenkinek
van
és hogy
végső soron
nincsen ebben semmi
rendkívüli

csak sokkal később
amikor kis barukh
már nagy barukh-há cseperedett
akkor jött rá arra
hogy nem
ez
bizony
rendkívüli

hogy semmi hétköznapi
nincs abban
ha az ember
barukh
születését
ilyen varázslatos módon
ünneplik meg

amikor barukh nagypapája meghalt
a család eladta
a szőlőt
a mecsek oldalában

vándor arameusok ők

és barukh nem tudja
mi lett a meggyfa sorsa
nagypapájának meggyfájáé
az ő
barukh
meggyfájáé
az ő közös meggyfájuké

...

nincs különös apropója annak
hogy barukh ezt éppen ma
meséli el

csak annyi
hogy tegnap este
friss fokhagymát vásárolt
a rami leviben
ami egy szupermarket
és amikor ma reggel kinyitotta a fokhagymát
pont olyan illat lett a konyhában
mint amilyen régen volt
nagyszülei pécsi konyhájában
amikor a nagypapája vacsorázott

láthatatlan szabályok

24/4/2019

0 Comments

 
a legtöbb társaságban
barukh kényelmetlenül érzi magát

a legtöbb társaságban
szinte minden társaságban

erőfeszítést
igényel tőle
hogy megteremtse
és fenntartsa
az udvariasság
látszatát

mert barukh
egyáltalán nem udvarias

egyáltalán nem civilizált
Picture
a sokszínűséget sem
civilizáltságból szereti

nem nagyszerűségből

hanem önzésből

önzésből
keresi
olyanok társaságát
akik nem olyanok
mint ő

tizenegy éves korában
tudta meg
hogy szereti a sokszínűséget

akkor költözött el a családjával
a szülővárosából budapestre

pécsen
az iskolában
volt afrikai
sváb
délszláv
ukrán
zsidó
és magyar
osztálytársa

mindannyian
frissen épült
panelházakban laktak
és egy frissen épült
iskolába jártak

a kis barukh
és minden barátja
biciklizett
és verekedett
és szeretett volna
szandokán lenni
a maláj tigris

vagy gojkó mitics
a jugoszláv indián

vagy mindkettő egyszerre

nem voltak
barukh legalábbis nem emlékszik arra
hogy lettek volna
jobb vagy rosszabb családok

családok voltak

amikor kis barukh
a szüleivel és a testvérével
tizenegy éves korában
budapestre költözött
akkor találkozott először
olyan világgal
amit
szemben a pécsi grundokkal
ilyen nagy nagymértékben irányítanak
a társasági viszonyok
és a kifinomult társalgás

az
hogy ki
kit ismer
hogy ki kivel van jóban
és hogy kiről mit gondolnak a többiek

kis barukh
a budapesti iskolájában
találkozott először
olyan világgal
amiben az ő színes
pécsi grundjaihoz képest
az emberek ennyire egyformák

és kis barukhnak
egy életre beégett
az a lecke
hogy
amikor az emberek
annyira egyformák
mint a budapesti iskolájában voltak
akkor olyan láthatatlan szabályok
alapján működik a közösség
amit ő nem ért
és amiben ezért
kényelmetlenül és veszélyben érzi magát

amiben nem az számít
hogy ki milyen gyorsan tud biciklizni
vagy hogy ki milyen elszántan tud verekedni

amiben
az igazság
és a szabadság
vagyis azok az értékek
amikért a pécsi szandokánok
és gojkó miticsek
a grundokon harcoltak
másodlagosak
harmadlagosak
vagy még csak azok sem …

kis barukh
akkoriban
ezen nem sokat gondolkodott
inkább minden erejével azon volt
hogy beilleszkedjen ebbe az új
budapesti világba

felhagyott a biciklizéssel
és a verekedéssel
és a saját színét
azt a színt
ami a pécsi szivárvány
alkotórészeként
nem lógott ki a sorból
megpróbálta
megzabolázni
és hozzáhalványítani
ahhoz az általános színhez
ami a budapesti iskolában
elfogadott volt

elhagyta a pécsi szavakat
amiket budapesten nem értettek
(és ezért kinevettek)
és megtanult pestiesen beszélni
hanyag eleganciával
hidegvérrel és nyeglén

sokat dolgozott
a halvány budapesti barukhon
és mivel annyit dolgozott rajta
azt hitte
hogy sikerült is megalkotnia

harminckét éves volt
amikor rájött
hogy
nem
mégsem
sikerült

akkor járt először londonban
és akkor ment végig először
egy olyan utcán
amin minden arc
ami szembejött vele
más színű
és más formájú volt

arab
indiai
askenáz
pakisztáni
mediterrán
nyugat-európai
színű és formájú arcok

a harminckét éves nagy barukh
egy pillanat alatt megnyugodott

nem tudta
hogy mennyire
nem volt nyugodt
amíg meg nem nyugodott

nem tudta
hogy huszonegy éve
nem érezte magát
olyan biztonságban
mint amilyenben pécsen
tizenegy éves koráig

nem tudta
egészen addig
amíg londonban
az oxford streeten
újra meg nem suhintotta
annak a régi biztonságnak
és nyugalomnak a szele
amit sokszínűség hiányában
semmilyen szociális szituációban
nem tud érezni

ugyanígy
nyugodott meg
az első pillanatban
és nyugszik meg
azóta is
nap mint nap
a negyvenvalahány éves
nagy barukh
izraelben
amikor
egyetlen
átlagos nap
leforgása alatt
találkozik
beszél
és zsúfolódik össze
európai zsidókkal
és közel-keletiekkel
szekulárisokkal
és kucsmás ortodoxokkal
oroszokkal
és amerikaikkal
indiaiakkal
és vietnámiakkal
mohamedán arabokkal
és keresztény arabokkal
és keresztény afrikaiakkal
és mohamedán afrikaiakkal
és zsidó afrikaiakkal
és argetinokkal
és brazilokkal
és filipinekkel
és thaiföldiekkel
és japánokkal

barukh nyugodt
és biztonságban érzi magát
amikor így telik egy napja

mert amikor
ennyire sokszínű a közösség
amihez tartozik
akkor biztos lehet benne
hogy az életet
nem évtizedes társasági viszonyok irányítják
hanem olyan alapértékek
mind szandokán és gojkó mitics
igazsága és szabadsága
a kifinomult társalgásnál pedig
sokkal fontosabb
hogy ki milyen gyorsan biciklizik
és hogy milyen elszántan verekszik
ha veszélybe kerül a közösség
igazsága és szabadsága


ez a vers
kétezer-huszonkettő augusztusában jelenik meg
a vándor arameus című kötetben
Picture

megveszem


ha szereted barukh verseit
és megteheted
segítsd adománnyal a munkáját
minden támogatásra szüksége van
0 Comments

vándor arameus

27/2/2019

0 Comments

 
barukhnak könnyű
ha honvágyra kerül a sor

amióta az eszét tudja
vándorúton van

tizenegy éves volt
amikor a családjával elhagyta
a szülővárosát és budapestre költözött

azokat a helyeket
amelyek iránt ma honvágyat érezhetne
évtizedekkel ezelőtt elveszítette

a pécsi lakást
nagyszülei pécsi lakását
közvetlenül az ő lakásuk alatt

nagyapja szőlőjét
a mecsek oldalában
nagyanyja zalai házát és kertjét
ahol barukh úgy szeretett
olvasni
íni
keresztrejtvényt fejteni
gyümölcsöt enni

ezek a helyek
már évtizedek óta nincsenek meg

az a fájdalom
amit a hiányuk miatt barukh érez
nem honvágy
hanem nosztalgia
Picture
barukhnak könnyű
ha honvágyra kerül a sor

vándor arameus volt az atyja

nincs egyetlen felmenője sem
aki ott lenne eltemetve
ahol született

nincs egyetlen olyan élő rokona sem
aki ne szülőhelyétől távol élne

jelenleg éppen joszef
az egyetlen kivétel
miután vissza-költözött
a szülővárosába
de még az ő történetébe is belefér
egy újabb fordulat

barukh testvére és az unokatestvérei
szingapúrtól torontóig
minden északi kontinenst benépesítettek

nekik
ez nem furcsa
már gyerekkorukban is
több száz kilométert kellett utazniuk
ha meg akarták látogatni a családtagjaikat

barukh családjában
csak a legeslegritkább esetben
született és halt meg
ugyanazon a helyen
két egymást követő generáció

vándor arameusok ők

nincsenek ingatlanaik
amiket át lehetne örökíteni
a következő generáció tagjaira

hogy ne vándoroljanak tovább
hanem üljenek meg nyugton a seggükön

nincsenek értékes családi relikviáik

nincs közös kultúrájuk
nincs közös nyelvük
nincs közös vallásuk
nincs közös nemzeti identitásuk

a gyökéreresztés vágya
köti össze őket

az itthon utáni sóvárgás élménye

valahol

mindannyian máshol

ha erről mesélnek egymásnak
azt mindannyian értik

életük valamely pontján
néhányuk több ponton is
új helyen kezdtek új életet
és új helyen próbáltak meg
beilleszkedni

vándor arameusok ők

fogalmuk sincs arról
milyen érzés lehet
egy forró nyári napon
az alatt a diófa alatt hűsölni a gyerekeikkel
amit még a nagyapjuk ültetett


ez a vers
kétezer-huszonkettő augusztusában jelenik meg
a vándor arameus című kötetben
Picture

megveszem


ha szereted barukh verseit
és megteheted
segítsd adománnyal a munkáját
minden támogatásra szüksége van
0 Comments

kezdetben...

7/2/2019

 
kezdetben...

...barukh sokkal többet mosolygott
sokkal szelídebben csillogott a szeme
és úgy általában
jobban meg volt illetődve attól
hogy izraelben él

élhet

minden harcedzett izraeli
azonnal látta rajta
hogy turista

vagy új bevándorló

a lépései könnyűek voltak
óvatosak
figyelmesek

ha akaratlanul meglökött valakit
a boltban
az utcán
vagy a kibuci étkezdében
azonnal
elnézést kért
és előzékenyen
odébb szökkent

barukh
százkilencvenöt centi
és több mint száz kiló
csak mondom

aztán eljött a nap
ami örökre megváltoztatta
barukh életét

az első munkája
eilatban volt

egy tengerre néző
luxus lakóparkban
szerelt be
illetve segített beszerelni
luxus ajtókat

azon a bizonyos napon
amelyiken barukh élete megváltozott
egy nagyobb szállítmány
ajtó és ajtókeret érkezett
amiket fel kellett juttatni
az egyik épület ötödik emeletére

barukh főnöke azt találta ki
hogy nem az épületen belül
a lépcsőkön botladozva
hanem az épületen kívül
egy daruval juttatja fel az ajtókat

ő
mármint barukh főnöke
és a darukezelő
lent felpakolják a darura
az ajtókat és az ajtókereteket
barukh pedig fent
az ötödiken
kiáll a teraszra
és lepakolja a daruról
a szállítmányt

illetve
lepakolja
az adott lakáshoz tartozó
öt ajtót
egyenként harminc kiló
aztán lepakolja
az adott lakáshoz tartozó
tizenöt ajtókeret-elemet
egyenként tíz kiló

aztán

az épület homlokzatán átmászik
a szomszéd lakás teraszára
ott is lepakol
öt ajtót és tizenöt ajtókeret-elemet

aztán

átmászik
a harmadik lakásba
és miután
ott is lepakolja
az ajtókat és ajtókereteket
végez

ez volt a terv

klasszikus
gondos
kockázatkerülő
izraeli
terv

barukh felment az ötödikre
kiállt a teraszra
és várta az első szállítmányt

a szemközti iskolából
áthallatszott a gyerekek zsivaja
az arab-félsziget felől fújó
ötven fokos szél
barukh pólóját rángatta

barukh nézte az emelkedő darut
és kellemes izgalmat érzett

egészen addig
ameddig fel nem ért az első szállítmány
és ki nem derült
hogy a daru nem tudja
beemelni a teraszra
az ajtókat és ajtókereteket

a gép karja ugyanis nem elég hosszú
és a terasz padlószintjénél
nem tudja közelebb vinni barukhoz
a szállítmányt

vagyis barukhnak
ki kell hajolnia az erkélyről
és át kell emelnie minden
ajtót és ajtókeretet
az öt emeletnyi mélységen

úgy
hogy miközben kihajol a teraszról
és megemeli
a tíz per harminc kilós darabokat
a testének súlypontja
lehetőleg maradjon a terasz felett

ellenkező esetben ugyanis
az ajtókkal és ajtókeretekkel együtt
a mélybe zuhan

barukh áthajolt a teraszról a daruhoz
és megpróbálta megemelni
az első ajtót

az alig mozdult

barukh lepillantott az utcára
ahol a főnöke és a darukezelő várta
hogy küldhessék már
a második szállítmányt
a második lakáshoz

az idő pénz
és a darunak drága az óradíja

barukh felállt
hátratántorodott
megtámasztotta a hátát
a terasz falában
és előhúzta a telefonját

a főnökét hívta
hogy elmondja neki
ez nem fog menni
mert

halálfélelme van

mert
vagy egy ajtót fog leejteni
egy gyalogos fejére
vagy ő maga fog lezuhanni

vagy mindkettő

a fönöke csak annyit mondott
hogy ne izguljon
menni fog
meg tudja csinálni

en brerá

barukh hátát a falnak vetve állt
és a daru végén
rá váró ajtókat és ajtókereteket nézte

tudta
hogy ha a főnökének fel kell jönnie
hogy lepakoljon
akkor neki
mármint barukhnak
másnap már
nem lesz munkája

tudta
hogy nincs más
aki lepakolhatna

barukhnak szüksége volt
erre az állásra

ezért barukh en brerára gondolt
aki az izraeli folklórban
az ilyen helyzetekben
mindig a hős segítségére siet

és csodák csodája
pusztán azzal
hogy rá gondolt
barukh megidézte en brerát
és en brerá
a segítségére sietett

en brerá
héber kifejezés
izraeli életstílus
azt jelenti
nincs választás

ma sem tudja
hogyan
de
barukh lepakolta
az összes
ajtót
és ajtókeretet
az első lakás
teraszára
aztán
tériszonyát legyőzve
öt emelet magasságban
átmászott a második lakás
teraszára
és ott is
lepakolta
az összes
ajtót
és ajtókeretet
majd
átmászott a harmadik lakás
teraszára
és ott is

és miközben
pakolt és mászott
és pakolt és mászott
szakadtak a könnyei
nem
a szomorúságtól
vagy a félelemtől
hanem az adrenalintól
ami próbált utat találni magának

barukh úgy érezte magát
mint egy katona
akiből nem a személyes bátorsága
vagy a rátermettsége
csinál hőst
hanem en brerá

minden izma és idegszála megfeszült
agya kiürült
csak két dologra tudott gondolni

teljesíteni a küldetést
és életben maradni

teljesíteni
a küldetést
és
életben
maradni

amikor a harmadik lakás teraszán
az utolsó ajtót is lecibálta a daruról
és nekitámasztotta a terasz falának
lassan felegyenesedett

először órák óta

először
évek
óta

ahogy a terasz széléhez lépett
hogy intsen
a főnökének és a kezelőnek
hogy mehet a daru
végeztek
különös dologra lett figyelmes

amíg dolgozott
megnőtt
a föld gravitációs ereje
a léptei nehezebbek lettek
a bakancsa pedig úgy tapadt a földhöz
ahogy korábban soha

nem mosolygott
a szeme nem csillogott
és megilletődöttséget sem érzett már

lepillantott
az utcára
a város háztetőire
a tengerre
beleszagolt
az ötven fokos szélbe
és azt érezte
hogy mostantól
ő ehhez a földhöz tartozik
ez a föld pedig mostantól őhozzá tartozik

mostantól
ez az ő országa is

mert ott az ötödik emeleten
kitaposta
a saját és családja helyét izraelben


    témák

    All
    Alija
    Anyanyelv
    Arám
    Asszimiláció
    Barlang
    Barukh Nagymamája
    Barukh Nagypapája
    Barukh Nagypapája
    Biblia
    Budapest
    Család
    Egyiptom
    Eilát
    Elvárások
    ézsau
    Fény
    Fizikai Munka
    Földközi-tenger
    Gyökéreresztés
    Hazugságok
    Héber
    Honvágy
    Ibn Ezra
    Izrael
    Jákób
    Jotvata
    József
    Kánaán
    Koffein
    Költözés
    Maszk
    Mecsek
    Mózes
    Nosztalgia
    Otthonkeresés
    Páncél
    Pécs
    Ritalin
    Szdot Jám
    Szenes Hanna
    Színpad
    Szőlő
    Tel Aviv
    Tóra
    Tűz
    Xanax

  • barukh világa
    • szereplők
    • barukh rendszeres támogatói
    • barukh nem-rendszeres támogatói
  • versek
  • barukh LIVE
    • vándor arameus LIVE
    • budapest
  • POEMS
  • בעברית
    • שיריו של ברוך
  • SHOP
    • DISCOUNT CODE
    • vándor arameus
    • barukh tizenkét pontja