mennyei nyugalom

régen
magyarországon
barukh sokat hazudott

magáról

hazudott arról
hogy mennyi idős

hazudott arról
hogy mikor
fogja tudni
visszafizetni
a kölcsönkért pénz

hazudott arról
hogy odabent
kicsoda ő
valójában

hogy mit érez
mit gondol
és miben hisz

arról
hogy mennyi idős
csak másoknak
hazudott

arról
hogy mikor fogja tudni
visszafizetni a kölcsönkért pénzt
és arról
hogy kicsoda ő valójában
magának is hazudott

félt

attól félt
hogy az igazság
nem elég

attól félt
hogy aki ő
igazából
valójában
az a valaki
nem elég

másoknak

barukh onnan tudta
hogy az a valaki
aki ő igazából
nem elég másoknak
hogy önmagának sem volt elég

barukh tökéletlen volt
esendő
gyarló

még nem kész
az életre

egy ideális életre

egy olyan életre
amilyenről ábrándozni szokott

egy olyan életre
amilyenről mások szoktak ábrándozni

barukh még nem volt kész arra
hogy elmondja magáról az igazat

mert az igazság túl tökéletlen volt

túl rút -

barukh hitte
mélyen hitte
hogy előbb-utóbb
de inkább előbb
mint utóbb
ideális élete lesz

olyan
amilyen
alkalmas arra
hogy megmutathassa
hazugságok nélkül -

így telt el negyvenöt év

barukh türelmes volt

magával
és az élettel
szemben

türelmesen hazudott
negyvenöt évig

arról
hogy mennyi idős

arról
hogy mikor
fogja visszafizetni
a kölcsönkért pénz

és arról
hogy kicsoda ő
valójában

hogy mit érez
mit gondol
és miben hisz -

aztán negyvenöt évesen
két évvel az alija után
barukh rájött arra
hogy

ez az élete

ennyi

olyan
amilyen

ideálisabb
nem lesz

felesleges várni

hiábavaló

szomorú

tragikus -

barukh akkor kezdett
ebbe a nyilvános terápiába

akkor kezdte el elmondani az igazságot

arról
hogy kicsoda ő igazából

hogy mennyi idős
hogy mikor lesz pénze
- a közeljövőben nem -
és hogy mit gondol
mit érez
és miben hisz

kezdetben barukh rettegett

kezdetben… hhh...

barukh a mai napig retteg

amikor leírja az igazságot

retteg
mert tudja
hogy nem elég

nem elég tökéletes

túl rút -

de aztán
többnyire
megnyugszik

miután leírta az igazságot

úgy nyugszik meg
ahogy korábban soha

amikor hazudott

mégha a hazugságok
amiket elmondott
egy sokkal tökéletesebb barukhot is
sejtettek

barukh közel másfél éve csinálja
ezt a nyilvános terápiát
és egy különös dologra jött rá

a hazugságok mögé
soha nem tudott úgy elbújni
ahogy az igazságok mögé

a hazugságok mögött mindig rettegett

hogy rajtakapják

hogy kiderül az igazság

a rút igazság

de amióta elmondja az igazságot
a rút igazságot
azóta biztonságban érzi magát

mert az igazság
még a legrútabb is
jobban megvédi őt
mint a legszebb hazugság

őt
a tökéletlen
esendő
gyarló
barukhot

nem tud olyan
igazságot elmondani
ami veszélybe sodorhatná

azt a lelket
aki odabent van

az igazi barukhot -

így aztán
amikor levonul
a pánik első hulláma
az igazság kimondása után

mindig
mennyei nyugalom
szállja meg

olyan
amilyet korábban nem ismert

érdekes -
nem?

szép -
igaz?