barack

ennek a baracknak
hullám fürdő íze van

kis barukh sosánával és zolival
járt a hullám fürdőbe

hat és tíz-tizenegy éves kora között

nem tudja
hogy milyen volt
valójában
csak azt tudja
hogy mire emlékszik

mindig meleg volt
és sütött a nap

egyszintes
százéves
pécsi házak között
mentek a hullám fürdőbe

gyalog

az utcák üresek voltak
csak a kitárt ablakokon
szűrődött ki
a tányérok
az evőeszközök
és a kossuth rádió hangja

az utcák különben üresek voltak
csak ők hárman
voltak ott

barukh nem emlékszik
hogy miről beszélgettek
ha beszélgettek egyáltalán
de arra sem emlékszik
hogy hallgattak volna

szótlanság biztosan nem volt
inkább csak
nem
kellett
beszélgetni

ha beszélgettek
jókedvükben beszélgettek

különben pedig
csak mentek

pólóban
rövidnadrágban
papucsban
és szandálban
nylon zacskókkal a kezükben
a nylon zacskókban
törülközővel és uzsonnával

sosáná napszemüveget viselt
és békésen ragyogott

barukh úgy emlékszik
hogy kis barukh alig várta
hogy végre odaérjenek a strandra
de hogy közben azt is érezte
hogy bármeddig tudna így menni
hármasban
sosánával és zolival

olyan békés emlék ez
és olyan elválaszthatatlan
sosánától és zolitól
és attól
hogy kis barukh gyerek volt
hogy amikor nagy barukh
békés emléket keres
hogy egy pánikrohamból
vagy valamilyen más
pszichés vészhelyzetből
kiszabaduljon
erre a békés emlékére
nem is mer gondolni

túl békés
túl szép

nem akarja
bepiszkolni
elkoptatni
elhasználni
azzal
hogy előhívja

annyira szép és békés
hogy úgy érzi
nem is érzi
tudja
hogy ilyen élményben
soha többé nem lesz része--

a sivatagban nem lehetett barackot kapni

illetve lehetett
valamit
amit baracknak hívtak
és ami hasonlított egy barackra

de az a valami
kemény volt
ízetlen
és nem volt illata

ha az ember
barukh
beleharapott
úgy ropogott a foga között
mint egy kemény alma

ha az ember
barukh
belépett a gyümölcsös pultok közé
nem árasztotta el az orrát
és minden más érzékét
a barackillat

barukh nem tudja
hogy izraelben termelnek-e barackot
de ha termelnek is
az a sivatagba soha nem jutott el

úgyhogy barukh ott soha nem vett
azokból a baracknak látszó tárgyakból--

szeptemberben költöztek el a sivatagból
és a jeruzsálemi piacon
akkor már
nem lehetett
barackot kapni

tegnap viszont
három év után először
vettek igazi barackot

judit találta
a ויקטורי nevű szupermarketben

illatos volt
puha
és olcsó

nem olyan
mint a magyar őszibarack
amikor hazavitték
az illata
nem töltötte meg
az egész lakást
de barack volt
igazi barack

barukh szereti a barackot
az emlékektől függetlenül
az egyik kedvenc gyümölcse

de amikor megmosta
ezt a jeruzsálemi barackot
kettényitotta
a hüvelykujjával pedig
kipiszkálta belőle a magot
és beleharapott a húsába
elsőre
és azonnal
az az érzés
tudás
áradt szét benne
hogy

ennek a baracknak
hullám fürdő íze van

olyan íze volt
mint a hosszú tél után
az első nyári vasárnapnak
a hullámfürdőben

és nagy barukh
a másodperc egy tört részére
kis barukh-há változott
aki vacogva
vizes hajjal
lilára fagyott ajkakkal
áll a füvön
és várja
hogy a törülközőn ülő sosáná
kivegye a táskából
az őszibarackot
amit tízórainak hozott
két kisfiának
és odaadja neki az övét

és ő elvegye
és beleharapjon
hogy a szájában szétáradhasson
az a savanyú-édes íz
a kora nyári barack íze
ami még nem olyan édes
mint a fagyi
de már így is
zamatos
és gazdag--

ahogy nagy barukh
lenyeli a csodálatosan
savanyú és édes barackhúst
visszatér a jelenbe
és felragyog a szeme--

és összefacsarodik a szíve--

egyszerre
símogat
és kínoz--

ennek a baracknak
hullám fürdő íze van