a csőcselékről szóló csütörtöki vers alatti hozzászólásokat olvasgatva barukhnak eszébe jutott hogy mennyire nem hisz az erkölcsi piedesztálban és hogy mennyire óvakodik ösztönösen azoktól akik onnan kommentálnak azoktól akik azt hiszik hogy jobbak bizonyos embereknél jobbak a náciknál a fröcsögő gyűlölködő krumplival megvett nyuggereknél a pszichopatáknál barukh nem hiszi hogy ezek a kommentálók jobbak lennének bárkinél nem hiszi hogy bárki jobb lenne bárkinél barukh a cselekedetekben hisz a jócselekedetekben és a rosszcselekedetekben a micvákban és a bűnökben és a micváknak és a bűnöknek pillanatról pillanatra változó mérlegében barukh világában nincsenek jó emberek és rossz emberek csak az őket kísérő jó angyalokkal és rossz angyalokkal birkozó közepesek jákobok izraelek csak barukh gyakran teljesen önkéntelenül játszik el azzal a gondolattal hogy melyik barátját vagy ismerősét kérné meg ha újra bujkálni kellene mondjuk a nácik elől kiben lát annyi morális megveszekedettséget hogy az esetleges életveszéllyel dacolva elrejtené őt és kiről feltételezi azt hogy nem csak elrejtené őt de nem is adná fel amikor szorul a hurok egyetlen magát jobbnak tartó barátját ismerősét vagy olvasóját sem kérné meg barukh soha hogy rejtse el őt mert egy ilyen helyzetben ők a legveszélyesebbek ők akik azt hiszik hogy jobbak mert nem azok senki sem az ugyanolyan közepesek mint a nácik akik elől barukh bujkálna és ugyanolyan közepesek mint barukh és valahányszor ez ki is derül nekik akik jobbnak hiszik magukat történeteket kell fabrikálniuk amik megmagyarázzák hogy annak ellenére hogy ők jobbak mint mások miért voltak kénytelenek mégis ugyanolyan bűnöket elkövetni mint mások illetve hogy azok a dolgok amiket elkövettek miért is nem voltak bűnök végsősoron ezért ők a legveszélyesebbek mert nem ismerik magukat és azt hiszik hogy jó emberek de legalábbis jobbak mint mások és nem ismerik a teherbírásukat és nem tudják hogy milyen könnyen megroppannak megtörnek nyomás alatt és nem tudják hogy végül minden ígéretük és igyekezetük ellenére fel fogják adni a náluk bujkáló barukhot a náciknak barukh nem hisz jóban és rosszban csak helyesben és helytelenben hisz abban hisz hogy mindannyiunkban van egy isteni szikra de mindannyiunkat minden pillanatban megkísért a minket kísérő rossz angyal barukh igyekszik szeretni az embereket nem mindig sikerül de ha sikerül akkor a közepességük miatt sikerül éppen az isteni szikrájukért és a rossz angyallal folytatott viaskodásukért amiben hol győznek hol alul maradnak de minden igyekezete és minden szeretete ellenére barukh mindig nagyon-nagyon-nagyon óvatos marad azokkal szemben akik azt hiszik hogy jobbak másoknál Comments are closed.
|
témák
All
|