|
barukh és családja a netflixet nézte egy sorozatot aminek norvégul hjem til jul a címe angolul pedig home for christmas romantikus komédia ez a love actually és a bridget jones modorában azzal a csavarral hogy nem londonban hanem oslóban játszódik és nem a kétezres hanem a kétezer-húszas években johanne a főszereplője a harmincas norvég ápolónő akit nyúz a családja hogy miért nincs még faszija mire ő csak hogy békén hagyják végre behazudja hogy van neki sőt azt is megígéri hogy karácsonykor elviszi a családi vacsorára itt kezdődnek a kalandok  érdemes megnézni mind a két évadot tök cuki az egész de a vers szempontjából nem ez a lényeg hanem az hogy a történet egy pontján egy teljesen lényegtelen pillanatban johanne azt mondja talán a kórházban ahol dolgozik talán a főnővérnek barukh már nem emlékszik hogy insallah! aztán egy másik epizódban egy hasonlóan lényegtelen pillanatban egy másik szereplő barukh már arra sem emlékszik azt mondja hogy ualla…! ráadásul mindketten mindkét alkalommal mindkét szót tökéletesen autentikus hangsúllyal barukh már az insallahnál felkapta a fejét de a uallanál végképp elérzékenyült óóó... ezek a mi szavaink... a kedves és játékos mégis idegen hangzású norvég szavak és mondatok áradó csobogásából váratlanul kiragyogott ez a két hazai szó ez a két közel-keleti szó amik eredetileg arab szavak voltak de már az egész közel-keleten használják őket indiától marokkóig még akkor is ha nem arabul vagy nem csak arabul beszélnek az adott országban mint indiában pakisztánban iránban törökországban vagy izraelben még akkor is ha nem muszlimok azok akik használják hanem zsidók vagy keresztények pedig mindkét szó allah-hoz kapcsolódik ahhoz az الله-hoz akit a zsidók יהוה-ként ismernek a keresztények pedig istenként az első szó az insallah إن شاء الله azt jelenti hogy ha allah is úgy akarja akkor használjuk amikor szeretnénk ha valami megtörténne de tudjuk hogy nem csak rajtunk múlik hogy megtörténik-e “nem csak rajtunk múlik” értsd: allah-on múlik örökkévalócskán istenen karmán univerzumon jószerencsén a második a ualla (wallah) وَاللّة pedig azt jelenti hogy allah-ra esküszöm per esküszöl per esküszik héberül kb egymillió értelemben használjuk és a hangsúlyozásból lehet tudni hogy éppen melyikben esküdj! nahát...! értem… ugye! stb a kérdés most már csak az hogy hogy kerültek ezek a szavak egy norvég nyelvű netflix-sorozat karaktereinek szájába? illetve hogy lehet az hogy a norvég színészek ilyen autentikusan használják őket? és végül hogy lehet az hogy az alkotók azt feltételezték hogy a norvég nézők majd értik ezeket? a válasz viszonylag egyszerű és barukh számára igazán szívmelengető ezeket a szavakat menekültek vitték magukkal norvégiába szír iraki afgán menekültek akiket a norvég társadalom nem csak beengedett az országába de azt is hagyta támogatta hogy integrálódjanak magyarul hogy a norvég társadalom részei legyenek nem csak az országnak de a társadalomnak is vagyis nem befogadó táborokban élnek biztonságos távolságban az igazi norvégoktól hanem velük közöttük az ő városaikban az ő falvaikban ... ez az együttélés persze nyilván nem konfliktusmentes barukh is látott olyan videót amin egy skandináv város áruházában a muszlim menekültek felmásztak a mindenki karácsonyfájára mert vagy nem tudták hogy mi az vagy tudták és pogányságnak tartották vagy valamilyen más ok miatt az emberek együttélése feszültségekkel jár nem csak a menekülteket befogadó norvégiában de a menekültekkel szemben kevésbé kegyes magyarországon és észak-koreában is a netflix-sorozat norvégiája esetében a különbség az hogy azok az emberek akik eredetileg ott laknak egy bizonyos helyen úgy döntenek hogy nem adják meg magukat az idegenektől való félelemnek és a félelmetes idegenek gyűlöletének hanem a szeresd felebarátodat mint önmagadat mózesi törvényét követik azt a törvényt amit az a יהושע בן יוסף nevű közel-keleti fiatalember is követett akit a keresztények jézusként ismernek és akiről úgy tartják hogy kétezerhuszonegy évvel ezelőtt éppen ma este született éppen karácsony este azon az estén amelyiken johanne története is kiteljesedik a netflix-sorozat norvégiájában ugyanis attól még nem került veszélybe a karácsony hogy karácsonyt nem ünneplő muszlim menekülteket fogadtak be nem :) amikor ugyanis az ember jót cselekszik nem elveszít dolgokat hanem megtalál nem szegényebb lesz hanem gazdagabb talán nem pénzben hanem például kultúrában mint a norvégok és nem csak ezzel a két szóval mert ez a két szó csak a jéghegy csúcsa ahogy a közel-keleten úgy norvégiában is szavakat ízeket dallamokat ünnepeket prófétákat és isteneket adunk egymásnak befogadók és befogadottak mind gazdagodnak ... szegényebb csak a homokozó sarkában magányosan duzzogó kisfiú lesz aki a többieket is megpróbálja meggyőzni arról hogy az újat az idegent és az ismeretlent félni és gyűlölni kell a homokozó sarkában magányosan duzzogó kisfiúnak talán több pénze és több hatalma lesz amikor felnő mint a homokozóban együtt játszó többi gyereknek talán de a szíve biztosan szegényebb lesz ... karácsony délutánján barukh azt kívánja magyarországnak hogy jövőre az ideinél legyen gazdagabb karácsonya! nem elsősorban anyagi értelemben! kevesebb félelmet kevesebb gyűlöletet több szeretetet és több szolidaritást kíván a magyaroknak persze tudja hogy a legkevésbé sem rajta múlik hogy ez megtörténik-e ezért ezen a délutánon csak ennyit mond: insallah jövőre gazdagabb karácsonyotok lesz! |
