 nem meséltem még
hogy kis barukh egyszer találkozott allen ginsberggel ezerkilencszáz-kilencvenháromban ginsberg azért utazott európába hogy átvegye a francia becsületrendet és ha már ott volt ellátogatott magyarországra is ahol járt már korábban a nyolcvanas években a diktatúra idején de kilencvenháromban meg akarta csodálni a frissen felszabadult országot az újdonsült demokráciát és találkozni akart régi barátokkal és beszélgetni fiatalokkal a fiatalokkal való beszélgetésre az egyetemi színpadon került sor ahol kis barukh akkor dolgozott barukh emlékszik hogy az író-olvasó találkozót a macskaköves udvaron tartották a technikusok kihoztak a díszlet-raktárból egy hatalmas trónszerű karosszéket hogy arra ülhessen a koszorús költő amikor ginsberg megérkezett a budapesti szerb utcába és üdvözölte a meghívóit odasétált a csöppnyi színpadhoz és rámutatott a karosszékre ezen nem jó mondta túl puha kis barukh kapta a megtisztelő feladatot hogy a puha trónust egy egyszerű kemény székre cserélje amikor végzett a cserével megkérdezte hogy miért volt baj hogy a trónus puha volt ginsberg azt válaszolta hogy az ánusza már nem tart úgy mint régen és egy kemény ülőkés szék sokkal biztonságosabb-- szóval róla allen ginsbergről a beat nemzedék legendás költőjéről szól a következő történet ezerkilencszáz-hatvannyolcat írunk william f buckley a hírhedt keresztény-konzervatív tévés meghívta a zsidó buddhista homoszexuális kábítószer-fogyasztó anti-militarista anti-materialista hippi allen ginsberget tűzvonal című talk-show-jába ginsberg pedig barátai és rajongói legnagyobb meglepetésére elfogadta a meghívást a műsor egy óra hosszú volt és nem csak buckley kérdezte ginsberget de a műsor keresztény-konzervatív közönsége is mintha faludy györgy még élne és egy nézőtérnyi jobbikos előtt beszélgetne bayer zsolttal ginsberg állta a sarat sőt úgy tűnt hogy kimondottan élvezi a szituációt a műsor egy pontján még arra is megkérte buckley-t hogy hadd zenélhessen egy kicsit miután buckley igent mondott ginsberg előhúzta a fotelje alól a harmóniumját és elkezdte kántálni azt hogy háré krisna háré krisna krisna krisna háré háré háré rámá háré rámá rámá rámá háré háré és így tovább egy teljes percen keresztül-- a felvétel után allen ginsberg hazament és miután a talk-show adásba került találkozott a barátaival ők így fogadták: tudod hogy most mindenki azt gondolja hogy egy idióta vagy és egy ország röhög rajtad? ginsberg erre azt válaszolta: ez a munkám költő vagyok majd így folytatta: kik a tévénézők? egyszerű emberek akik egész nap dolgoznak és amikor este munka után hazamennek akkor összevesznek a férjükkel vagy a feleségükkel aztán megvacsoráznak és bekapcsolják a tévét amiben valaki el akar adni nekik valakit ezt kavarom én fel amikor egy egész percen át azt éneklem a tévében hogy háré krisna háré krisna krisna krisna háré háré háré rámá háré rámá rámá rámá háré háré és így tovább akkor a tévénéző összezavarodik csak ül az ágya szélén és azt kérdezi magától: ki ez a hülye költő??? és ez az én munkám felkavarni kizökkenteni hogy azon az estén az az egyszerű ember ne úgy zuhanjon álomba mint a többi értelmetlen estén hanem töprengjen el egy pillanatra ki ez az idióta…? ki ez a hülye költő???-- minél több időt tölt barukh versírással annál biztosabb abban hogy ennél pontosabban nem lehet meghatározni azt hogy költőként mi a dolga ha befejez egy verset újraolvassa és nem talál egyetlen versszakot vagy sort sem amire az ágy szélén ülő fáradt tévénézőnek felcsillanhatna a szeme és megkérdezhetné magától hogy ki ez az idióta…? ki ez a hülye költő??? akkor rosszul végezte a dolgát akkor azzal a verssel valami baj van az elmúlt közel két évben sokféleképpen érezte magát barukh érezte magát menőnek és érezte magát lúzernek menőnek azért volt szar lenni mert az mindig csak szorongással jár: mit csináljak hogy menő maradhassak? mi lesz ha már nem leszek menő? mit kell tennem hogy újra menő lehessek? fos de lúzernek lenni sem kevésbé szar nyilvánvaló okokból az elmúlt közel két évben barukh számára mindig az volt a legmegnyugtatóbb amikor hülye költőnek érezhette magát ezért a jövőben is azon fog dolgozni hogy közönségének tagjai minél többször tehessék fel maguknak a kérdést:
1 Comment
Katalin Fenyvesi
22/10/2020 07:23:58 pm
Ez a vers sem okozott csalódást, bár nem gondoltam, hogy hülye a költő, de lehet, hogy csak azért, mert én is hülye vagyok. Mostanában. Leave a Reply. |
RSS Feed