|
amikor kis barukh megszületett a nagypapája ültetett egy meggyfát a mecsek oldalában a szőlőjében hogy így ünnepelje meg legelső unokája születését hogy legelső unokája mindig vele legyen akkor is ha éppen nincsen vele akkor is ha ő barukh nagypapája éppen egyedül van a szőlőjében  kis barukh
mindig is tudta hogy van ez a meggyfa a nagypapája szőlőjében és hogy az ugyanannyi idős mint ő és hogy különleges kapcsolat van a meggyfa és őközötte és hogy különleges kapcsolat van a nagypapája és őközötte és kis barukh azt hitte hogy amúgy ilyen fája ilyen nagypapája ilyen különleges kapcsolata mindenkinek van és hogy végső soron nincsen ebben semmi rendkívüli csak sokkal később amikor kis barukh már nagy barukh-há cseperedett akkor jött rá arra hogy nem ez bizony rendkívüli hogy semmi hétköznapi nincs abban ha az ember barukh születését ilyen varázslatos módon ünneplik meg amikor barukh nagypapája meghalt a család eladta a szőlőt a mecsek oldalában vándor arameusok ők és barukh nem tudja mi lett a meggyfa sorsa nagypapájának meggyfájáé az ő barukh meggyfájáé az ő közös meggyfájuké ... nincs különös apropója annak hogy barukh ezt éppen ma meséli el csak annyi hogy tegnap este friss fokhagymát vásárolt a rami leviben ami egy szupermarket és amikor ma reggel kinyitotta a fokhagymát pont olyan illat lett a konyhában mint amilyen régen volt nagyszülei pécsi konyhájában amikor a nagypapája vacsorázott |