 ez most azoknak szól akik szerint orbán viktornak erkölcsi kötelessége lenne ismernie gonosz tetteit mozgató pszichés állapotát és felhagyni azzal a viselkedéssel ami annyi fájdalmat és veszteséget okoz a társadalomnak szóval barukh azt hiszi hogy orbán viktor minden emberrel bántalmazó viszonyban áll akivel kapcsolatot tart fenn egy-két ember őt bántalmazza több millió másikat ő bántalmaz barukh nem hiszi hogy a bántalmazó kapcsolat orbán viktor és a társadalom között állna fenn ebben az értelemben a társadalom csak egy fikció nem érez nem szenved szemben az egyszeri állampolgárral az egyszeri emberrel veled aki érzel és szenvedsz barukh abban hisz hogy a bántalmazó kapcsolat személy szerint közted és személy szerint orbán viktor között áll fenn ő a bántalmazó és te vagy a bántalmazás áldozata önkényesen belenyúl az erszényedbe és elveszi a pénzedet elmarja mellőled korábbi barátaidat és támogatóidat megmondja neked hogy mit tanulhatsz és mit nem miben hihetsz és miben nem hogyan szerethetsz és hogyan nem ha nem úgy viselkedsz ahogy ő elvárja akkor megbüntet árulónak tekint és ellenségnek megalázó szavakat használ veled kapcsolatban ellened uszítja a követőit az életed egyre több területére terjeszti ki önkényes uralmát és te egyre kevesebb döntést hozhatsz a saját életedre vonatkozóan ő a bántalmazó férj és te vagy az egyik bántalmazott felesége ő a bántalmazó apa és te vagy az egyik bántalmazott gyereke barukh hiszi hogy érdemes ezt tisztázni mielőtt továbblépnénk és akcióterveken kezdenénk el törni a fejünket hogy mindenek előtt érdemes megválaszolni néhány alapvető kérdést: hogy érzed magam ebben a kapcsolatban orbán viktorral? jó neked vagy rossz hogy orbán viktor bántalmaz téged? ha rossz mennyire rossz? még elviselhető? vagy már elviselhetetlen? ha elviselhetetlen mennyire elviselhetetlen? annyira elviselhetetlen hogy képtelen vagy elviselni? vagy csak annyira hogy megelégszel azzal ha kimondhatod azt hogy képtelen vagy elviselni? nincs jó válasz és rossz válasz csak őszinte válasz van és önámítás ha csak annyira elviselhetetlen hogy már attól is megkönnyebbülsz (már attól is elviselhetőbbé válik a bántalmazotti lét) ha kimondhatod hogy elviselhetetlen akkor olyan vagy mint a bántalmazott feleségek és bántalmazott gyerekek nagy többsége szenvedsz de végül elviseled újra és újra elmondod hogy elviselhetetlen de végül nem teszel semmit azzal a konkrét és határozott céllal hogy kilépj a közted orbán viktor között fennálló bántalmazó kapcsolatból újra és újra elmondod hogy elviselhetetlen de végül nem teszel semmit azzal a konkrét és határozott céllal hogy más áldozatokkal összefogva megakadályozd orbán viktort abban hogy tovább bántalmazzon téged a facebookon publikált leleplező cikkek és gúnyos mémek megosztása nem valódi tett inkább fájdalomcsillapítás a méltóságteljes tüntetés nem valódi tett inkább pótcselekvés bántalmazott feleség vagy bántalmazott gyerek mit teszel? a nappaliban rendezett békés demonstráción szólítod fel bántalmazó férjedet hogy hagyjon fel a bántalmazással? leleplező plakátokat helyezel el a vécé falán hogy bántalmazó apád hagyjon fel a bántalmazással? mit teszel ha igazán változtatni akarsz? ha a bántalmazás elviselhetetlen a számodra nem fogod elviselni ha viszont elviselhető akkor el fogod viselni bármit is gondolj szenvedsz majd de elviseled barukh abban hisz hogy orbán viktort nem a rajongói tartják a hatalomban hanem azok akik számára elviselhető a bántalmazás elviselhető a verbális erőszak az önkényes hatalomgyakorlás a bizalmatlanságra és a szolidaritás hiányára épülő társadalmi együttélés barukh abban hisz hogy azok az áldozatok teszik lehetővé azt hogy orbán viktor a hatalomban maradjon akik olyan környezetben nőttek fel amiben a bántalmazás valamilyen formája a mindennapok része volt akik hozzászoktak nem csak a bántalmazáshoz de ahhoz is hogy ők az áldozatok akik megtanulták hogy hogyan kell mégis túlélni hogyan kell becsukni a szemüket és a szívüket és megtalálni az öröm és a szeretet pillanatait aközben is hogy a szüleik a testvéreik a tanáraik az iskolatársaik az edzőik vagy sporttársaik verbálisan érzelmileg vagy fizikailag bántalmazzák őket persze csodálatos lenne ha minden egyes áldozat felismerné azt hogy milyen pszichés állapot (saját pszichés állapota) akadályozza őt abban hogy megvédje magát a bántalmazójával szemben és az is csodálatos lenne ha mind felhagynának azzal a passzivitással ami annyi fájdalmat és veszteséget okoz nekik de ez nem így működik mégha meg is értik és hajlandóak is elfogadni azt hogy nélkülük az ő elviselésre épülő életstratégiájuk nélkül nincs orbán viktor akkor sem valószínű hogy változtatni tudnak a passzivitásukon ezt tanulták egész életükben ezt ismerik ennek a szakértői hasonlóan orbán viktorhoz aki arra fejlesztett ki életstratégiát hogy az elkerülhetetlen bántalmazásnak hogyan legyen ő az adó és ne a fogadó oldalán   
0 Comments
 örökkévalócska örökkévalócska jelentkezz jelentkezz itt barukh tudod aki… ja persze tudod de azt nem tudom hogy tudod-e mert csak most történt hogy reggel írt mali a lakás tulajdonosa hogy kettőkor átjön mert beszélni akar barukh-hal és barukhnak máris összeszűkült a gyomra és remegő kezekkel xanax után kutat a gyógyszeres dobozban mert tudja hogy arról lesz szó hogy ő megbízhatatlan albérlő mert össze-vissza fizet az októberi díjat öt részletben teljesítette a novemberiből pedig még semmit nem fizetett (és nem is tudja hogy mikor vagy miből fogja kifizetni) és elhangzik majd egy ultimátum hogy eddig meg eddig (kábé péntekig) ha nem rendezi a novemberit akkor költözzenek ki ha pedig a decemberit nem fizeti időben akkor költözzenek ki és bár ezt nyilván már mind tudod hiszen te vagy örökkévalócska azt még biztosan nem tudod hogy mit érez barukh mert azt még ő maga sem tudja amit biztosan érez az szégyen hogy lassan ötven éves lesz és még mindig nem tudott a társadalom megbecsült de legalábbis láthatatlan tagjává válni hogy deviáns hogy problémás (még leírni is fájdalmas) és szégyent érez még amiatt is hogy szégyent érez hiszen a fejével tudja hogy nem szabadna szégyent éreznie mert egy egészséges ember nem szégyenkezhet azért hogy az ami aki de ráadásul nem csak szégyent érez de tanácstalanságot is és kétségbeesést hogy mégis mit tegyen de tényleg hogyan éljen amikor eltörte a szárnycsontjait és begyömöszölte az egész hóbelebancot diagnosztizált vágyaival és diagnosztizálatlan zavaraival együtt az inge alá vagy a munkásruhája alá és megpróbált úgy élni hogy a rendes emberek úgy érezzék közülük való és szívesen adják ki neki és családjának az ingatlanaikat albérletbe akkor is itt kötött ki lélekgyilkos beszélgetéseknél meglopott főbérlőkkel és akkor is itt köt ki amikor kihúzza az össze-vissza tört megnyomorított szárnyait vagy annak maradványait és elkezdi ápolni borogatni gyógyítani őket hogy egyszer majd a közeli jövőben repülni tudjon velük és gondoskodni tudjon magáról és családjáról mert most még nem tud repülni gondoskodni most még csak ápol borogat gyógyít és csapkod a szárnyaival próbálgatja a repülést kisebb távolságokra kisebb zsákmányokért és álmodozik egy barukhról aki elég erős ahhoz hogy megfelelőképpen tudjon repülni gondoskodni örökkévalócska örökkévalócska jelentkezz jelentkezz itt barukh az isten barma a te barmod aki most négy órával mali érkezése előtt nem csak egy hülyének de reménytelenül alkalmatlannak is érzi magát körülvéve családtagokkal barátokkal és olvasókkal aki erőn felül segítették őt de akik kifogytak az erőforrásokból és rövidesen sokan közülük maguk is segítségre szorulnak majd nézz körül nem mennek jól a dolgok mostanság szóval csak azért írok hogy mi itt lenn igazán igyekszünk fogjuk egymás kezét megteszünk mindent amire félszerzetekként képesek vagyunk de elkélne egy kis segítség tőled is ami tovább lendítene barukh kijött egyiptomból a maga egyiptomából legyőzte a félelmét az ismeretlentől hogy olyat próbál olyan életet élni amilyet korábban még soha és igazán nem vágyik vissza a rabság biztonságába ezt tiszta lelkiismerettel állíthatom de megérkezett ide a tenger szájához ahonnan nincs tovább se előre se hátra és négy óra múlva jön mali és barukh igazán hálás lenne teljes szívével teljes lelkével teljes erejével lenne hálás ha tudnál erre kerülni egyet és ki tudnád segíteni egy csodával barukh nem szokott lottónyereményről ábrándozni rózsika nénitől is csak egy egyszerű megélhetést álmodott magának barukh szívesen dolgozik teper küzd erőn felül de most elakadt tégy csodát kérlek örökkévalócska taszajsd vissza a pályájára válaszd ketté a vizet tégy csodát örökkévalócska örökkévalócska jelentkezz jelentkezz itt barukh ne hagyj egyedül  szeles napos homokos tengerparton nézi a hullámokat aztán közben elszundít a nap erősen süti a bőrét de ő csak az erős szelet érzi amikor alszik a derekára húzza a törölközőjét olyan erős a szél tel aviv de lehetne kréta is a bőrén érzi még a homokot a száradó sót (judittal ugrált a tarajos hullámokban mint gyerekkorában a balatonban a nyári vihar elején) érzi még a bőrén a frottír törölköző bolyhait nem történik semmi különös mégis elárasztják a külvilág adatai a kifeszített vászon vad csapkodása a szélben ami azért van ott hogy árnyékot csináljon az asztalok felett a parti drink bár felől lassú transz szűrődik a gyomra üres csak vizet iszik nem éhes kivételesen előbb valami vibrálás árasztja el a testét aztán remegés egy pillanatra azt hiszi hogy az ételhiány de aztán gyorsan rájön hogy pánikroham a túl sok adat talán vagy az hogy semmi rossz nem akar történni amit hirtelen el kellene hárítani nem tudja de érzi hogy ha nem állítja le akkor meg fog bénulni tőle ott fog ragadni a parton nem jól szerencsére van nála xanax (mindig van nála az ilyen esetekre pont) bevesz egyet sok vizet iszik rá becsukja a szemét csökkenti az inputot kevesebb adat megy az agyába lefekszik a derekára húzza a törölközőt leteszi a fejét a hullámokat nézi próbálja nem látni a strandolókat csak a hullámokat mögötte az eget a felhőkkel becsukja a szemét érzi ahogy a xanax lassan szétárad a testében csillapodik a vibrálás a remegés elalszik felébred a nap már meredekebben süt a tenger felől nyugat felől a parton is kevesebben vannak már csomagolnak lassan ő is csomagolni kezd még biztosan megisznak egy kávét judittal aztán majd felülnek a jeruzsálemi buszra mire hazaérnek sötét lesz és hűvös fent a jeruzsálemi hegyekben de az ő szandáljáról még tel avivi homok pereg majd tökéletes nap lesz végül egy tökéletlen világban ott kezdem hogy barukh nem tud semmit nem része a kánonnak és insallah soha nem is lesz a része annak nem bizottságoknak írja a verseit és emlékei szerint nem tagja már egyetlen bizottságnak sem nem érdeklik már az öltönyös vagy kosztümös művelt és komoly fölnőttek sem akik címeket és díjakat osztogatnak és honoráriumokat vagy belépőket a piedesztálra barukh a hozzá hasonló senkiknek írja a verseit amik nem is igazán versek lúzereknek ír vérző sebesült barlanglakóknak akik este a tábortűz mellett szeretnék egy kicsit elrendezni a gondolataikat kisimítani a gyűrődéseket a lelkükön a komoly fölnőttek egész életében mihaszna csirkefogónak tartották barukhot ő nem tudott megtanulni a nyelvükön és ők sem értenek barukh nyelvén barukh negyvenöt éves kora óta jön le a vágyról hogy a komoly fölnőttek komolyan vegyék őtet hogy bevegyék a klubba és az egójára kapjon egy pecsétet ami majd megvédi negyvenöt éves kora óta dolgozik azon hogy végleg letegye a páncélt soha nem lesz teljesen gyógyult és az egó nyújtotta biztonság mindig is magnetikus erővel fogja vonzani de barukh elkötelezte magát amikor feltámad a szégyenorkán vagy elered a vérzivatar nem rohan a páncélboltba igyekszik nem vigyázni az arcára csak megáll meztelenül és hagyja hogy meglássák olyankor is amikor a legszívesebben elbújna sőt legfőképpen olyankor csak áll meztelenül és hagyja hogy a szégyen megszaggassa és a vér beborítsa  eredeti fotó: mayer andris barukh kezdő az egómentes életben minden nap tanul minden nap birkózik olyan művészeket fogyaszt akik ugyanezt az életet tanulják akik ugyanezekkel a kihívásokkal birkóznak segíteni is csak azoknak tud akik az alkotásnak ezt a módját választják hajlandóak megsérülni újra és újra és újra és nem várják hogy ez egyszer majd megváltozik mivel nem ért a komoly fölnőttek nyelvén barukh figyelemzavaros agya azonnal kikapcsol érdeklődése rögvest lankadni kezd miháncs komoly fölnőtteknek szánt mondatokat kell hallgatnia vagy olvasnia ellenben ugyanez az agy azonnal kipirul és felragyog ha igaz szavakat színeket vagy dallamokat érzékel szóval ha befolyásos és tekintélyes embereknek (férfiaknak…) (intézményeknek…) akarsz írni tőlük félsz őket akarod elbűvölni az ő elismerésükre vágysz akkor barukh nem a te embered türelmetlennek fogod találni és úgy érzed majd hogy nem volt olyan támogató mint amilyennek a versei alapján gondoltad pedig tud ő türelmes is támogató is lenni csak hát mint gyógyulóban lévő egó-függő vigyáznia kell magára ha megcsapja a komoly-fölnőtt agenda szele eliszkol az ellenkező irányba nincs ideje visszaesni négy hónap múlva betölti az ötvenet tizennégy hete egy judit (nem barukh juditja hanem egy másik) ezt kommentálta barukh orbán viktoros versére:  barukhot tizennégy hete nem hagyja nyugodni ez a komment talán azért mert nincs benne semmi amivel egyet tudna érteni pedig az írója elvileg ugyanabból a háttérből kultúrkörből és szekértáborból valósi mint barukh  szóval: barukh nem pszichologizált hanem leírta hogy miért nem tudja gyűlölni orbán viktort minden bűn ellenére amit elkövetett és elkövet a pszichológia mint önmagunk és egymás megértésének egyik útja valóban segített barukhnak abban hogy ne gyűlölje orbán viktort nem egyedül a pszichológia de a pszichológia biztosan  például barukh egyébként nem rajong azért a szóért hogy "pszichologizálás" mert az olyan mint a "föstögetés" vagy az "irogatás" meg az összes többi leereszkedő kifejezés amik azt hivatottak érzékeltetni hogy a szóban forgó tevékenység nem komoly dolog mintha meg lenne az ideje a pszichologizálásnak és meg lenne az ideje a komoly dolgoknak mintha meg lenne az ideje önmagunk és egymás megértésének és meg lenne az ideje az indokolt gyűlöletnek mintha békeidőben beleférne egy kis pszichologizálás de háborúban sem idő sem tér nem lenne a gondolkodásra a másik megértésére ne-adj-isten az együttérzésre háborúban cselekedni kell csapatni nem nézve se jobbra se balra nem ismerve sem istent sem embert barukh nem tehet róla de ennek a másik juditnak a sorairól éppen orbán viktor háborús pszichózisa jut az eszébe az a pszichózis aminek központi eleme a korlátlan engedély a korlátlan gyűlöletre az a pszichózis ami oroszországtól iránon és izraelen át magyarországon keresztül egészen észak-amerikáig minden fasiszta politikai erő sajátja ha nem gyűlölsz velünk nem vagy közénk való ha nem gyűlölsz velünk nem vagy megbízható ha nem gyűlölsz velünk nem vagy rendes ember ha nem gyűlölöd az ellenségedet akkor felmented őt felmented mint barukh orbán viktort a másik judit szerint mintha barukh bizony valami hivatal lenne intézmény vagy bíróság akinek a véleménye számít akinek a véleménye ítélet pedig nem barukh egy senki a véleménye csak egy vélemény ráadásul nyilvánvalóan egy kisebbségi vélemény hiszen az sem az orbán viktorért rajongó sem az őt gyűlölő tábort nem erősíti ráadásul ha ez nem volna elég barukh még azt is azt gondolja hogy orbán viktor nincs abban a helyzetben hogy vállalni tudja a felelősséget a tetteiért sőt! barukh még azt is azt gondolja hogy a legtöbb ember nincs abban a helyzetben hogy vállalni tudja a felelősséget a tetteiért olyan szinten nincsenek tisztában sem önmagukkal sem a tetteiket mozgató traumákkal és komplexusokkal hogy teljesen felesleges azt várni tőlük hogy felelősséget vállaljanak azokért fogalmuk sincs hogy mit cselekszenek és fogalmuk sincs hogy miért cselekszik azt amit cselekszenek barukh ezért nem igazán tud hinni az egyéni felelősségben és ezért nem igazán tud hinni a büntetésben sem a büntetésnek akkor látná értelmét ha a bűnt elkövető embernek nem lettek volna feldolgozatlan traumái és nem lennének komplexusai egyszerűen csak valamiért puszta gonoszságból úgy döntene hogy diktátor lesz gyilkos erőszakoló vagy milliárdos  barukh örülne ha orbán viktort elszállítanák egy messzi-messzi galaxisba egy terápiabolygóra és ott tartanák élete végéig bibivel elon musk-kal donald trumppal vlagyimir putyinnal harvey weinsteinnal és az összes többi ön- és közveszélyes önkényúrral együtt örülne de megkönnyebbülést akkor sem érezne mert akkor is össze lenne zárva itt a földön több milliárd lelki analfabétával akik nem hisznek a pszichologizálás életmentő szerepében nem hisznek benne mert nem tanították meg nekik hogy mi az mert nem volt senki aki megtaníthatta volna nekik így aztán nem tudják hogy kik ők nem tudják hogy hol a helyük a többi ember között nem tudják hogy hol a helyük a többi élőlény között akiket mármint a többieket különben sem látják mégha nézik is őket akkor sem csak barátokat látnak és ellenségeket szekértáborokat lojális katonákat és árulókat és azért nem tudják szeretni a felebarátjukat mert nem tudják szeretni önmagukat sem nincs bennük együttérzés szolidaritás és könyörület sem önmagukkal sem másokkal szemben csak száguldanak mint megannyi elszabadult hajóágyú diagnosztizálatlan és kezeletlen pszichózisaikkal és bár a homályos fájdalom és rettegés nem kisebb bennük mint orbán viktorban ők mégsem lesznek mind diktátorok "csak" szadista edzők követelőző barátok abuzáló nagybácsik féltékeny szerelmesek passzív-agresszív szülők önkényesen osztályzó tanárok fideszre szavazó holokauszt-túlélők és hasonlók a világ telis tele van orbán viktorokkal akik a maguk mikrokozmoszának pontosan ugyanakkora fájdalmakat okoznak mint magyarországnak az ország miniszterelnöke barukh egyiküket sem menti fel és nem is relativizálja a bűneiket egyszerűen csak rámutat hogy nem tudja gyűlölni őket és emiatt nem érez lelkiismeret-furdalást nem hiszi ugyanis hogy már csak az ő általa érzett és terjesztett gyűlölet hiányozna ahhoz hogy a bolygónk egy elviselhetőbb hely legyen barukh nem tudja újraolvasni a biciklitolvaj első részét akkor nem szokta tudni újraolvasni valamelyik versét ha szégyelli magát miatta és a biciklitolvaj első része miatt szégyelli magát nem azért szégyelli magát mert olyan véleményt élményt és érzést fogalmazott meg ami bizonyos olvasók számára nem elfogadható netalán szégyenletes hanem azért mert úgy érzi hogy önmagához nem volt hű önmaga igazságához amikor a biciklitolvaj első részében azt írta hogy nem tudja elképzelni az eseményeknek azt a konstellációját amiben a videót nézve nem a tíz éves kisfiú pártjára áll hanem a felnőtt katonáéra akkor igazat is mondott meg nem is mert egyrészt ha igaz a biciklilopásos történet akkor persze hogy a palesztin kisfiú pártjára áll barukh hiába izraeli a katona is meg barukh is másrészt viszont ha nem igaz a biciklilopásos történet (ha hű akar lenni önmagához akkor barukhnak el kell fogadnia ennek a lehetőségét is) akkor egyáltalán nem biztos hogy valakinek a pártján kell állnia egyáltalán nem biztos hogy ebben a konkrét szituációban a fiú és a katona szemben álltak egymással hiszen barukh is olvasta olyan izraeli katona visszaemlékezését aki a megszállt területeken a megszálló hadsereg tagjaként is igyekezett emberségesen viselkedni adott esetben rugalmasan kezelve parancsokat és szembe menve az izraeli hadsereg vállalati kultúrájával simán lehet hogy a szemtanúk hazudtak és az történt amit több kommentelő is leírt hogy a bicikli tönkrement hiszen tűnhet úgy hogy az első keréken gumi sincs és az izraeli katona csak segített a palesztin kisfiúnak eljuttatni a tönkrement biciklit a szeméthez lehet az is lehet hogy a bicikli nem is a kisfiúé volt a katona csak elsétált vele éppen arra és a kisfiú simán csak a nyálát csorgatta a bicikli láttán lehet még egy csomó minden lehet  tételesen barukh nem tudja hogy igaz-e a biciklilopásos történet egy számára hiteles izraeli emberi jogi szervezet osztotta meg azt egy szemtanú beszámolója alapján barukh ennyit tud ennyit tudott akkor is amikor megírta és megosztotta a verset barukh azért írta mégis azt hogy nem tudja elképzelni az eseményeknek azt a konstellációját amiben a videót nézve nem a tíz éves kisfiú pártjára áll mert tele volt haraggal nem elsősorban a megszállás miatt bár nyilván amiatt is hanem a vállalati kultúra és a hivatalos narratíva miatt amitől minimum szélsőségesnek de inkább hazugnak és hazaárulónak tűnik minden izraeli aki azt állítja hogy a megszállt területeken az izraeli hadsereg hajlamos időről-időre jogtalanul igazságtalanul és embertelenül intézkedni és cselekedni hiába bizonyítják ezt videók tucatjai talán százai a biciklitolvajos videónál sokkal-de-sokkal nyilvánvalóbban hiába bizonyítják ezt tanúvallomások nem csak a palesztin oldalról de izraeli katonák részéről is hiába az izraeli közvélemény úgy viszonyul a területekhez mint az amerikai közvélemény las vegashoz what happens in vegas stays in vegas ami a területeken történik az a területeken is marad az izraeli közvélemény nem akarja megnézni és meglátni azokat a videókat amik a megszállt területeken az izraeli hadsereg védelme alatt élő izraeli telepeseket mutat be miközben fegyvertelen palesztinokat vernek adott esetben időseket adott esetben idős nőket az izraeli közvélemény nem akarja meghallani az izraeli tévében elhangzó tények szűrrealitását amikor például egy palesztin férfit azért vesz őrizetbe az izraeli hatóság mert a házába betörő felfegyverzett telepesekkel szemben védekezni merészelt barukh a vállalati kultúra és a hivatalos narratíva miatt volt tele haraggal amitől mindenki tisztes polgárnak tűnik aki hallgat és mindenki bűnösnek aki nem néma barukh amiatt volt tele haraggal hogy itt van még egy dolog amit nem mondhat ki amiről nem beszélhet barukh szereti izraelt még akkor is amikor nem minden tetszik neki amit izrael csinál barukh szereti izraelt és nem tervez beállni azok sorába akik apartheid államnak látják őt mindenestül gonosznak és bojkottálni akarják minden polgárával együtt beleértve az arabokat és a megszállás ellenzőit is és ezért van most barukh bajban mert nem tudja hogy haragjában לשון הרע-t csinált-e (לשון הרע = láson hárá = rossz nyelv) amikor a képeken látható ismeretlen katonáról olyat mondott ami talán nem volt igaz ezért írta meg ezt a második részt magyarázatul és nyilvános bocsánatkérésként ha szükséges ő آدم vagyis magyarul ádám  tíz éves palesztin hebronban lakik az édesanyjával غدير-ral gadírral aki egyedül neveli ádámot mert ádám édesapja meghalt ádám szerdán nem ment iskolába mert valahogy megtalálta a félelem hogy az izraeli katonák bántani fogják őt az úton az iskola felé ezért inkább otthon maradt és az utcán játszott a barátaival fociztak cangáztak azonban ott is megjelent néhány izraeli katona és az egyikük elvette ádám biciklijét komótosan elsétált vele átadta egy társának aki ledobta azt egy szemetes konténer mellé íme: ezt a hírt és a videót amiből ezek a képek valók egy izraeli jogvédő szervezet tette közzé az arab média tőlük vette át ha a hírt nem olvasta volna csak a videót látja barukh akkor is ádámmal érezne együtt nem tudja elképzelni az eseményeknek azt a konstellációját amiben a videót nézve nem a tíz éves kisfiú pártjára áll hanem a felnőtt katonáéra pedig barukh nem palesztin hanem izraeli és nem gyerek hanem felnőtt hebron a legnagyobb város azon a vidéken amit héberül שטחים-nak hívnak vagyis területeknek de nevezik אזור יהודה ושומרון-nak vagyis júdea-szamáriának is angolul többnyire west bank-nek hívják azaz nyugati partnak ami onnan jön hogy a jordán-folyó nyugati partján található azon földsávról beszélünk ami még nem izrael és amikor ciszjordániát mondanak akkor is erre a területre gondolnak sőt manapság palesztina alatt is ezt a békés-megye nagyságú földdarabot értik ádám egyike annak a két és fél millió palesztinnak aki a területeken él ádám édesanyja azt mondja hogy az izraeli katona azért vette el ádám biciklijét mert a környéken lakó izraeli telepeseket zavarta a zaj amit ádám és társai a labdáikkal és a biciklijeikkel az utcán csináltak hebron és a területek nem izrael része az izraeli katonák és a félmilliónyi izraeli telepes a nemzetközi jog alapján illegálisan tartózkodik ott félmillió izraeli telepes akik úgy gondolják hogy örökkévalócskától kaptak felhatalmazást arra hogy meghódítsák a területeket és elüldözzék onnan a rézbőrű palesztinokat persze vannak telepesek nem is kevesen akik nem gondolnak semmit sem örökkévalócskáról sem a palesztinokról egyszerűen csak örülnek hogy a területeken olcsóbb az ingatlan mint izraelben izrael ötven éve szállta meg a területeket miután a megalapítása utáni húsz év alatt három háborút indítottak ellene ebből az irányból arab államok izrael saját léte védelmében puffernek használja ezt a földdarabot puffernek két és félmillió palesztint puffernek ádámot azok a törvények amik védik izrael állampolgárait és korlátozzák a rendfenntartó erőket nem érvényesek a területeken azok törvények amik védik barukhot izraelben nem védik ádámot a területeken izraelben semmilyen körülmények között nem fordulhat elő hogy egy izraeli katona fényes nappal ország-világ szeme láttára megfogja barukh biciklijét (nincs neki de ha volna) és komótosan elsétáljon vele majd átadja egy társának aki ledobja azt egy szemetes konténer mellé izraelben ugyanígy nem fordulhat elő az sem hogy musza biciklijét (ha van neki barukh nem tudja) megfogja és elvigye egy izraeli katona mivel bár musza arab és muszlim de izraeli állampolgár is vagyis vonatkoznak rá és védik őt az izraeli törvények a hebroni ádám biciklijét ezzel szemben mindenfajta magyarázat vagy következmény nélkül ellophatta a képen látható izraeli katona az a képen látható izraeli katona aki bár a törvény előtt felnőtt mégis szinte még gyerek legalábbis onnan ahonnan barukh néz rá barukh nézi őt meg ádámot ezen a képen és két nyomorult testvért lát  a nagytestvér megfogja a kistestvér biciklijét és látványosan a kukába dobja illetve nem is ő hanem a barátja mert őt valahogy nem viszi rá a lélek a nagytestvér is volt tízéves és még emlékszik milyen volt amikor az apja megbüntette őt ugyanilyen komótos kíméletlen mozdulatokkal a képen látható izraeli katona az apjától tanulta meg (ahogy az apja is az ő apjától) hogy hogyan kell megbüntetni a nála gyengébbet amiért az nem fogadott szót amiért kényelmetlenséget okozott és egy másik apától a parancsnokától kapta a megerősítést arra vonatkozólag hogy hogyan érdemes bánni a területeken élő jogfosztott palesztinokkal ha a képen látható izraeli katona szolgálatának elején még nem gyűlölte az arabokat mire leszerel biztosan gyűlölni fogja őket nem lesz más választása máshogy nem fog tudni elszámolni a lelkiismeretével és zsidó örökségével ami tucatnyi vallási törvényben tiltja a lopást és védi az árvát az özvegyet az idegent a gyengébbet a szegényebbet a képen látható izraeli katona csak úgy fog tudni elszámolni a lelkiismeretével és zsidó örökségével ha megmagyarázza magának hogy a tíz éves ádám igenis rászolgált erre a büntetésre barukh nem tehet róla de gombóc a torkában egyre nagyobbra nő és egyre jobban fojtogatja őt ahogy ádámot és a katonát nézi arra gondol hogy a területek megszállva tartása egyszerűen חילול השם örökkévalócska nevének megszentségtelenítése mert gyűlöletre bosszúra és bűnre tanít mindenkit minden katonát minden ádámot minden oldalon barukh nem politikus nem tudja hogy mi a megoldás erre a helyzetre csak azt tudja hogy amikor az ország védelmére felesküdött katonákból biciklitolvajok lesznek akkor nem jó úton járunk mindig tudta hogy valami nem stimmel vele hogy képtelen beilleszkedni  a társadalom megbecsült tagjává válni hiába jósoltak neki fényes jövőt gyerekkorában és fiatalkorában családtagjai és barátai alkotó- és üzlettársai egy-két rövidebb (és megmagyarázhatatlan) időszakot leszámítva még az is megoldhatatlan feladatot jelentett a számára hogy eltartsa önmagát később pedig a családját amphetamin vagy xanax nélkül még az is kihívást jelentett a számára hogy emberek közé menjen  ráadásul mindig azt hitte hogy ez az ő hibája hogy ő nem igyekszik eléggé ő túlérzékeny ő felelőtlen ő lusta bárhol bármivel próbálkozott az útját mindenhol befejezetlen projektek be nem tartott ígéretek és halmozódó adósságok kísérték barukh negyvennyolc évet szégyenkezett végig az eredménytelensége miatt a kudarcai miatt önmaga miatt  negyvenhárom éves korában alijázott feleségével és két kisfiával és kezdett új életet az arava sivatag déli csücskében az ország legkisebb kibucában a világ vége után balra negyvenöt éves korában a sivatag békéjében munka mellett kezdte el írni terápiás szabadverseit  ezeket a verseket olvasva fordultak hozzá pszichológusok és pszichiáterek és javasolták neki hogy végezzen el bizonyos vizsgálatokat ezután beszélt barukh neurológussal és pszichológussal izraelben és pszichiáterrel és autizmussal foglalkozó szakemberrel magyarországon  negyvennyolc éves volt amikor megtudta hogy egész életében asperger-szindrómában adhd-ben és unipoláris depresszióban szenvedett negyvennyolc éves volt amikor megtudta hogy milyen felesleges volt egész életében szégyenkeznie az eredménytelenségei a kudarcai és önmaga miatt hogy milyen hiábavaló folyton azzal próbálkozni hogy másmilyen legyen hiszen közel ötven év kudarcai és bűnei mögött nem egy szar ember rossz döntései álltak (ahogyan egészen addig hitte) hanem egy agy és egy idegrendszer ami folyamatosan fuldokolt egy neurotipikus többség által létrehozott és működtetett világban és ami minden eszközt megragadott hogy egy-egy pillanatra levegőhöz jusson  ha barukh nem alijázik és a sivatag békéjében nem kezdi el írni terápiás verseit akkor soha nem tudja meg az igazságot ha nem alijázik és magyarországon marad akkor az elmúlt hat évben már belefulladt volna a szégyenbe ha nem kezdi el írni terápiás sivatagi verseit akkor hozzá hasonló emberek nem tudták volna meg hogy az eredménytelenségeikkel a kudarcaikkal és a szégyenükkel nincsenek egyedül  miután megkapta a diagnózisait barukh másodszor is új életet kezdett ma negyvenkilenc éves a családjával jeruzsálem szélén él verseket ír felolvasó esteket tart könyveket ad ki és gyógyszereket szed amik az amphetaminnál és a xanaxnál kíméletesebben tartják egyensúlyban a lelkét és az idegrendszerét új módszereket tanul amik a neurotipikus többség világában úgy segítenek eligazodnia és túlélnie hogy közben nem kell megerőszakolnia sem a lelkét sem az idegrendszerét negyvenkilenc évesen barukh elölről kezd mindent  az összekapcsolódást önmagával és a világgal és egy fenntartható megélhetés megteremtését ezúttal szégyenkezés nélkül elfogadva az eredménytelenségeit a kudarcait önmagát vagyis úgy ahogy eddig még soha nem csinálta  fogalma sincs hogy sikerülni fog-e nekem sincs fogalmam hogy sikerülni fog-e neki de itt leszünk hogy beszámoljunk róla bárhogyan alakuljon is  homályosan emlékszem egy vendégségre kis barukh szülei és kis barukh is ott voltak a vendégek székeken és fotelekben ültek falatozgattak és beszélgettek nem emlékszem hogy miről csak arra emlékszem hogy kis barukh számára nem volt érdekes ő talán a többi gyerekkel talán csak a testvérével talán egyedül jött-ment szaladgált játszott a fölnőttek között és miközben ezt csinálta véletlenül lelökött valamit valamelyik dohányzóasztalról valami poharat vagy kistányért vagy hasonlót és akkor megállt a beszélgetés és kis barukh kiszaladt a szobából  (furcsa most ahogy felidézem ezt a pillanatot az agyam most is igyekszik kiszaladni a szobából és valahová máshová menekülni úgy kell erőltetnem hogy itt maradjon és emlékezzen és meséljen) kis barukh apukája határozottan szigorúan utána szólt kis barukhnak hogy jöjjön vissza a szobába és ő megpróbált nem-visszajönni de a szobában továbbra is csend volt olyan nagy csend mint amekkora egy fekete lyukban van elnyelt minden fényt és szaladgálást és játékot és nem lehetett mást hallani belőle csak kis barukh apukájának hangját ahogy kis barukhot szólítja hogy azonnal menjen vissza és persze a poharak és kistányérok csörömpölése is kihallatszott ahogy valaki nyilván egy nő a házigazda felesége és/vagy kis barukh édesanyja megpróbált rendet tenni a bálágán után amit kis barukh csinált és kis barukh nem akart visszamenni minden porcikája tiltakozott de apukájának hangja olyan sötéten parancsoló volt és olyan hatalmas gravitációs erővel hívta hogy kis barukh kénytelen-kelletlen meghajolt a fizika törvényei előtt ahogy óvatosan belépett a szobába minden tekintet felé fordult és az apukája aki ugyanott ült ahol az este folyamán végig felszólította kis barukhot hogy kérjen bocsánatot úgy emlékszem hogy kis barukh tudta hogy ez fog történni vagy valami hasonló (nyilván nem először történt ilyen) de mégis mintha pislákolt volna benne némi remény hogy mégsem kell majd leszakítania egy darabot a lelkéből és átnyújtania azt egy ezüsttálcán az ördögnek bármekkora bajt is okozott a poharakkal és a kistányérokkal mert nagy bajt okozott azt ő is tudta bűnös volt szóval állt ott kitéve a vendégek tekintetének és apukája hangjának ami újra felszólította hogy tessék bocsánatot kérni! és akkor erre tisztán emlékszem elhomályosult a szoba és a vendégek is és kis barukh összetöpörödött icike-picikére a kabbalában a zsidó misztikában צמצום-nak cimcumnak hívják ezt a jelenséget isten is így töpörödött össze az idők kezdete előtt hogy helyet csináljon a világnak amit megteremteni készült ugyanígy töpörödött most össze icike-picikére kis barukh is és húzódott vissza az agyába részben hogy a vendégek tekinteteinek elviselhetetlen hidegségétől átmenetileg megszabaduljon részben hogy kitalálja hogy most mitévő legyen választása persze nem sok volt vagy kiszakít egy hazug bocsánatkérést a lelkéből és ezüsttálcán átnyújtja azt vagyis megteszi azt amit a fölnőttek várnak tőle és ezzel ahogy azelőtt is és azután is eléri hogy azok békén hagyják legalább annyi időre amennyi alatt bevarasodik a seb amit kis barukh idegrendszerén kéretlen behatolásukkal okoztak vagy nem kér bocsánatot és azzal biztosítja önmaga és idegrendszere számára a kéretlen és fájdalmas behatolások folytatódását egészen addig amíg azok hatására össze nem roppan és bocsánatot nem kér később ugyan de végül garantáltan icike-picike barukh gondterhelten sétált fel s alá az agyában mit tegyek? mit tegyek? morfondírozott magában egészen addig amíg körvonalazódni nem kezdett egy ötlet egy ötlet amit megfogalmazni sem mert olyan veszélyesnek tűnt de ami mégis annak az esélyét hordozta hogy ép lélekkel ússza meg ezt kalandot icike-picike barukh megállt az agya közepén nagy levegőt vett és kiugrott a szobába a fölnőttek köztük kis barukh apukája is ugyanolyan hidegen nézték őt mint mielőtt ő a cimcumot csinálta mintha a számukra a fölnőttek számára megállt volna az idő kis barukh nagy levegőt vett és azt mondta hogy bocsánat… majd vigyorogva gyorsan hozzátette: …nem látta a kacsámat? kis barukh tudta hogy mit csinál hogy korábbi bűnét mértéktelen szemtelenséggel tetézi ráadásul apukájából a barátai előtt csinál hülyét amire az mindig is háklis volt de nem volt más választása ha hozni is akart ajándékot meg nem is ha ép lélekkel akarta megúszni ezt a kalandot márpedig ő ép lélekkel akarta megúszni nagyon is a szobában egy szempillantásnyi időre néma csend lett aztán felharsant a röhögés azok a fölnőttek akik egy perccel korábban némaságukkal még cinkosai voltak kis barukh apukájának és eltűrték kis barukh nyilvános megszégyenítését most nyerítve röfögve röhögtek a chücpe ily váratlan megnyilvánulásán kis barukh apukájára nézett aki tanácstalanul forgatta a fejét a röhögő vendégeket figyelve és lassan elfogadva a tényt hogy ezt a játszmát elveszítette kis barukh várt még egy kicsit biztos akart lenni afelől hogy az ügy lezárult majd újabb cimcumot csinált és elhagyta a szobát utóirat: az ezután következő harminc év összes játszmáját kis barukh apukája nyerte meg kis barukh soha nem tanult meg fölnőttektől bocsánatot kérni magyarul ha pedig közönség elé kell állnia a rászegeződő tekintetek elől azóta is először cimcumot csinál és csak azután merészkedik vissza a szobába vagy a színpadra  ez a zavarbaejtő üzenet várta az időutazó kommandó tagjait ezernyolcszáz-nyolcvankilenc május elsején az osztrák-magyar monarchia braunau am inn nevű városkájának postahivatalában: a baby hitlert megolni nem kell felnetek jo lesz ha mindenki egyetert en nem ellenzem amikor megszületett előbb fred aztán lelus barukhban változás indult el aminek következtében az időt is másképpen kezdte érzékelni gyerekei születése előtt az idő olyan volt a számára mint egy zacskó spaghetti folyton végtelen számú választási lehetőség végtelen számú lehetséges idővonal hevert előtte és mind egy távoli jövőbe mutatott úgy tűnt hogy az események egymást követik és hogy bizonyos dolgoknak előbb-utóbb eljön az ideje ha pedig mégsem jön el akkor az azért van mert barukh nem igyekszik eléggé ezekben a pillanatokban barukh egy matracon fekszik egy kiüresített lakásban a családtagjai szintén különböző matracokon szanaszét a lakás különböző pontjain a bútoraik a könyveik és a téli ruháik az imént érkeztek meg egy raktárba ott várják hogy kiderüljön hogy barukh és családja hol folytatják izraeli életüket a raktározási díjat egy hónapra fizette ki barukh annyi idejük van kitalálni a következő lépést ha barukh még mindig hinne abban hogy az idő lineárisan halad az események pedig egymást követik vagyis bizonyos dolgoknak eljön az ideje (neki például benőhetne végre a feje lágya) akkor most nagyon rosszul érezné magát egy lúzernek érezné magát aki nem igyekszik eléggé aki közel az ötvenhez úgy él a családjával mint egy hippi mint egy nomád teljesen a feje tetejére állítva mindenfajta józan sorrendiséget kész szerencse hogy barukh már nem hisz abban hogy az idő egy zacskó spaghetti amióta megszülettek a gyerekei barukh idő-érzékelése egyre jobban hasonlít a tralfamadoriakéhoz amióta megszülettek a gyerekei barukh azt hiszi hogy az idő egy fej hagyma vagyis a pillanatok a napok és az évek úgy simulnak egymáshoz mint a hagyma rétegei nem múlnak el nem haladódnak meg hanem a nagy egész részeivé válnak amikor barukh azt írta hogy nem tehet róla nem tudja gyűlölni orbán viktort mert a zsír és a hatalom alatt vonyító kisfiút látja benne akkor nem felmentette orbánt nem takargatta őt a traumáival nem azt vonta kétségbe hogy orbán viktor ebben a pillanatban egy felnőtt ember-e vagy sem hanem igyekezett átadni azt az élményt amit ő barukh akkor él át amikor ránéz az alcsútdobozi orbán viktorra vagy a baby hitlerre vagy önmagára ha most odamegy a tükörhöz vagy a szomszéd csípőficamos kisfiúra nem spaghettiket lát hanem hagymákat nem egymás után következő traumákat és bűnöket amiket vagy összekötünk vagy sem hanem egymáshoz simuló pillanatokat a múltból a jelenből és a közeljövőből ha ránéz az alcsútdobozi orbán viktorra akkor nem egy miniszterelnököt lát hanem egy fej hagymát rengeteg egymáshoz simuló réteggel álmokat és csalódásokat síró embereket akiket nem öleltek át őt sem és ő sem nagyon-nagyon-nagyok sok akaratot hogy megvédje magát az erőszakos apáktól úgy hogy felfalja őket vagy úgy hogy az örökösükké szegődik és kitanulja tőlük a furfangot és az agressziót egy valamit nem lát barukh: túl sok döntést jó és rossz között illetve lát valamennyit kezdetben többet később viszont egyre kevesebbet mert ahogy ez a hagyma egyre jobban megismerte magát úgy jött rá hogy a jó és a rossz kérdését előbb-utóbb úgyis lesöpri az asztalról a fájdalomtól való félelem úgyhogy inkább hagyjuk is és összpontosítsunk a lényegre a túlélésre a tralfamadoriak egyébként azt mondják hogy a homo sapiens-en kívül nincs még egy magát intelligensnek tartó faj az univerzumban amelyik abban a hitben ringatná magát hogy szabad akarata van és dönthet a saját sorsa felől ahogy öregszik barukh egyre hajlamosabb ráhangolódni a tralfamadoriakra részben ezért részben pedig azért mert a legtöbb hagymából túl sok egymáshoz simuló réteget lát barukh képtelen gyűlölni emberi lényeket nem csak orbán viktort nem de adolf hitlert vagy a barukh fiát a jövőben esetleg lefejező isis-harcost sem és ezt nem úgy mondom hogy barukh ettől milyen csodálatos ember nem nem-gyűlölni nem jó az embert egy csomó társaságból kiutálják emiatt nem bíznak benne és az ember hajlamos magára maradni a nem-gyűlöletével ezért barukh egy csomóféle gyógyszert szed csak azért hogy kevesebb réteget lásson és jobban tudjon gyűlölni és több klubban elfogadják tagnak de sajnos a gyógyszerektől nem lesz kevesebb réteg csak annyit javul a helyzet hogy barukh ritkábban telítődik túl a rengeteg réteg láttán így van ez… amikor a huszonegyedik század második felében izrael létrehozza az időutazó kommandót hogy a múltban jó előre kivégezhesse a holokauszt összes szellemi atyját barukh nem lesz a csapat tagja nyilván… nem csak azért nem mert túl öreg lesz (már most is az) hanem azért sem mert a toborzó bizottság egyetlen tagja sem tartja majd alkalmasnak arra hogy egy újszülött csecsemőt jégretegyen még akkor sem ha tudván tudja hogy az illető csecsemő a baby hitler azonban nem barukh lesz az egyetlen izraeli aki úgy gondolja majd hogy csecsemők megölése minimum גבולי problémás etikai szempontból így aztán amikor az időutazó kommandó egy nappal a baby hitler születése után ezernyolcszáz-nyolcvankilenc május elsején megérkezik braunau am inn-be a hatalmas osztrák-magyar monarchia ezen álmos kisvárosába egy zavarbaejtő üzenet várja majd őket a postahivatalban: a baby hitlert megolni nem kell felnetek jo lesz ha mindenki egyetert en nem ellenzem |