kuglóf

és az éjszakát hol fogja tölteni?
kérdezi barukh
és a fejével az opel felé biccent

hát
ott
válaszolja vera

hol?
a hátsó ülésen?
meresztegeti a szemét barukh

igen
mondja vera
olyan elszántsággal
amivel lehetetlen vitatkozni

papa mondta
hogy így csináljuk

papa
vera édesapja
barukh nagymamájának testvére
az események idején
kilencven éves

vera
barukh nagynénje

és ez az egész beszélgetés
kilenc éve történt

vera maga elé mered

lacival is így csináltuk

laci
vera férje volt

egy évvel korábban halt meg
őt is elhamvasztották
és a hamvasztás és a temetés
közötti éjszakát ő is
a ház előtt parkoló
opel hátsó ülésén töltötte
egy urnában

papa mondta
hogy így csináljuk
mondja vera
és olyan jelentőségteljesen
néz barukhra
mint aki tud valamit
és mint aki azt feltételezi
hogy barukh is tudja
azt a dolgot

barukh sosánára néz

sosáná úgy nézi verát
mint aki erről
most
nem kíván vitát nyitni

az édesanyja hamvai
sosáná édesanyjáé
ott nyugszanak
a ház előtt parkoló opel
hátsó ülésén
egy urnában
és előreláthatólag
az éjszakát is ott fogják tölteni

barukh nagymamájának hamvai

de miért?
kérdezi barukh

nem akarják
hogy a házban maradjon a szelleme
válaszolja judit
a telefonban

szerintem nem akar
semmi rosszat
a szelleme
mondja barukh juditnak
engem nem zavarna
ha tudnám
hogy itt kering körülöttem

igen
de az zavarna
ha nyitogatni kezdené a fiókokat
ha szellemekről van szó
juditnak mindig van
egy frappáns válasza

lehet
hogy vera is erre gondolt
amikor úgy nézett barukhra
mint aki tud valamit
és azt gondolja
hogy azt a valamit
barukh is tudja

de barukh nem tudja

és úgy érzi
hogy ők
mindannyian
tudnak valamit
amit ő nem

téblábolnak a naplementében
a dombtetőn álló ház előtt
és az opelre pillantanak

barukh pedig
úgy érzi magát
mintha észrevétlenül
belépett volna
egy almodóvár-filmbe

belebámul a naplementébe
és a nagymamájára gondol

aztán a tekintete a táskára téved
amibe még pesten tették bele az urnát
és amiből azóta sem vették ki

aztán verára néz
még mindig kétségek között

papa mondta
hogy így csináljuk
mondja vera
és bólint

papa
mogorva kis fickó
közelebb a százötven
mint a százhatvan centihez

csak évekkel
a háború vége után
került elő
a szovjetunióból

ha nem lett volna
mellette magdus
az elmúlt ötven évben
biztosan még sokkal mogorvább
és még sokkal alacsonyabb
fickó vált volna belőle

másnap
közösen
eltemetik barukh nagymamáját
jól kibőgik magukat
aztán visszamennek
a domtetőn álló házba
és rávetik magunkat a kuglófra
amit magdus azért sütött
hogy legyen mivel vígasztalódniuk
a temetés után

a család zabál
magdus pedig
csillogó szemmel nézi
ahogy kétpofára tömik magukba
a kuglófot
és csak annyit mond
hogy nincsen annak semmi titka
hacsak a háztáji tojás nem
amit a tésztájához használt

ja

a háztáji tojás

hacsak az nem...

meg talán az
hogy utoljára
barukh nagymamájának
nyolcvanadik születésnapján
volt így együtt a család

és hogy talán soha többet
nem is lesznek
így
együtt

...

utóirat 1:

abban a huszonnégy órában
amit barukh nagymamájának
temetése alkalmából
együtt töltöttek
csak egyetlen fénykép készült

ez
a
kuglófról

utóirat 2:

tegnap volt
barukh nagymamájának járcejtje
vagyis halálának
a héber naptár szerinti
kilencedik évfordulója

barukhnak erről jutott eszébe
ez az egész

שבת שלום ♥️
békés szombatot ♥️

---